Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

XXV. évfolyam 17. szám, 2015. április 26.

Ferenc pápa április közepén két nyilatkozatával is a nemzetközi figyelem középpontjába került. Irgalmasság vasárnapján a Szent Péter-bazilikában tartott szentmisén az örmények egyházi vezetőivel – köztük Jakubinyi György érsekkel, örmény katolikus kormányzóval és Szakács Endre örmény vikáriussal – megemlékezett az örmény genocídiumról, és Nareki Szent Gergelyt az egyház 36. doktorává avatta. Prédikációjában II. János Pál és II. Karekin 2001. szeptember 21-i közös nyilatkozatát idézve „a 20. század első népirtásának” nevezte a genocídiumot, amely az örmény népet, az első keresztény nemzetet sújtotta a szír-katolikusokkal és ortodoxokkal, az asszírokkal, a káldokkal és a görögökkel együtt. A pápa kijelentésére a török vezetés, amely a mai napig nem ismeri el a népirtást, diplomáciai lépésekkel válaszolt.

Pár nap múlva a pápa felhördülést keltett a szabadelvű világban is a szerdai általános kihallgatás során feltett kérdésével: „az úgynevezett genderelmélet nem annak a frusztrációnak és reményvesztettségnek is kifejeződése-e, amely a nemek közötti különbségek megszüntetésére törekszik, mert nem tud többé mit kezdeni velük? A különbségek eltörlése ugyanis nem megoldás, hanem maga a probléma” – fejtette ki a pápa.

Panoráma

Fotó: MÖMKEMásfél millió ártatlan emberéletet oltott ki a törökországi, 1915-ös örmény népirtás. Erről különösen most, a szomorú esemény emléknapján sokat beszélnek. Mindenki érzi, hogy az örmény genocídium a gyűlölet esztelenségének kijelentésére és a tényekkel való őszinte szembenézésre kötelez. A másfél millió kioltott ártatlan emberélet láttán cinizmus politikai kérdést látni a 20. század első szervezett nép­irtásában.

A genocídium kérdésében az egyetlen járható út a Ferenc pápa által bátran és őszintén felvállalt és egyben megszabott irányvonal, amely a sebek gyógyítására a kiengesztelődés és a béke cselekedeteit hangsúlyozza, amely sokaknak esetleg fáj, de a gyógyuláshoz vezet.

Az erdélyi örmény származásúakat tömörítő közösségek ennek szellemében szervezték április hónap során rendezvényeiket.

Panoráma

A temesvári Szent György székesegyházban az április 11-én tartott főpásztori szentmise keretében Roos Márton megyéspüspök pappá szentelte Cădărean Ioan temesvári diakónust. A szentelendő teológiai tanulmányait a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán végezte. A szentmisén a főpásztorral koncelebrált az egyházmegye és a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola papsága és számos szerzetesrend papjai, valamint részt vettek a megszentelt élet intézményeinek képviselői, zarándokok és hívek, rokonok és számosan a szentelendő temesvár-erzsébetvárosi plébániájáról.

A szentmise bevezetőjében a szentelő főpásztor arra világított rá, hogy milyen fontos a pap és az egyházmegye életében a papszentelés. Ugyanakkor a püspök köszönetet mondott mindazoknak, akik áldozatokat hoztak és imáikkal támogatták a szentelendőt. Az olvasmányokat német és magyar, az evangéliumot pedig román nyelven olvasták fel. A szentelést követően az újonnan felszentelt pap a többi jelen levő pappal együtt koncelebrált. A szentmisén a temesvári dóm Exultet nevű kórusa énekelt, melynek egykor tagja volt az újmisés is. Cădărean Ioan bánáti család gyermeke, a Hittudományi Főiskola elvégzése előtt jogász képesítést szerzett a temesvári egyetem jogi karán. Első ünnepélyes szentmiséjét az újmisés a temesvár-erzsébetvárosi plébániatemplomban április 13-án mutatta be szülei, rokonai, ismerősei, a hívek és a nagy számban jelen levő papság jelenlétében.

Panoráma

Egyháztanácsosok lelkinapja

„Jó, ha van probléma, mert az összekovácsolja vagy éppen szétszórja a csapatot. Ekkor kerül igazán felszínre, milyen emberből vagyok, van-e hivatástudatom, vagy az én igazamnál, az én sértettségemnél fontosabb-e a letett egyháztanácsi esküm, ami arra vonatkozik, hogy az egyház javainak és lelki életének a munkálása a feladatom” – összegzett Márton József tölgyesi plébános az egyháztanácsosok lelkinapja kapcsán.

Panoráma

Az ének a kommunikáció ősrégi eszköze. Az éneklésben úgy fejezi ki önmagát az ember, hogy nemcsak önmaga gyönyörködtetésére énekel, hanem másokat is megszólít vele. A II. vatikáni zsinat Sacrosanctum ConciliumA liturgiáról szóló zsinati határozatának megfogalmazása szerint: „Az ének bensőségesebben fejezi ki az imádságot, növeli a lelkek egységét, gazdagítja és ünnepélyesebbé teszi a szent szertartásokat. A szent zene kincseit a legnagyobb gonddal kell megőrizni és felhasználni.

Panoráma

Örömteli találkozóra hívták a szerzeteseket és szerzetesnőket április 19-ére a Romániai Férfi és Női Rendfőnöki Konferenciák (CRSM és CSMR) egy, a Bákó melletti Luncani-ban található kármelita kolostorba. A találkozó neves vendége a Megszentelt Élet Intézményeiért és az Apostoli Élet Társaságaiért felelős vatikáni kongregáció prefektusa, João Braz de Aviz bíboros volt. Romániai látogatása a jászvásári püspök meghívására történt, akinek egyházmegyéjében több mint hatvan női és férfirend szolgál.

Panoráma

Útkeresés az egyetemi pasztorációban

A magyar nyelvterület egyetemi pasztorációban dolgozó lelkészei és munkatársai a húsvét utáni első hétvégén tartották Mohácson a XXI. Egyetemi Pasztorációs Konferenciát, amelyen a magyarországiak mellett Erdély négy egyetemi lelkészsége képviseltette magát: Csíkszereda, Nagyvárad, Marosvásárhely és Kolozsvár. A Kolozsvári Egyetemi Lelkészséget Takó István egyetemi lelkész képviselte, akit a tanácskozásról, valamint az egyetemi lelkészségek életéről, problémáiról kérdeztünk.

Milyen benyomásokkal zárult számodra ez a találkozó?

Panoráma

A szabadságában korlátozott ember számára különös jelentőséggel bír az ünnep. Nemcsak többet vár a kiemelkedő naptól, hanem általában meg is kapja. Legfennebb nem úgy, ahogy szeretné, hanem ahogy az égiek alkalmasnak látják. Az isteni gondviselésnek köszönhetően valami megérinti a lelket, s nem hagyja, hogy a továbbiakban az maradjon az illető, aki korábban volt. A gyors változásokhoz szokott világ érzéketlenül elmegy mellette, de akit Isten formálni akar, annál történik valami a jó irányába. Ezt vonhatják le tanulságul mindazok, akik Tamás József segédpüspök kíséretében a nagy keresztény ünnepek másodnapján rendszeresen felkeresik a csíkszeredai börtönt. Az ünnepi öröm megosztásáért történik mindez. Az ilyen látogatásoknak kialakult forgatókönyve: a rózsafüzér közös imádkozása ráhangol a legszentebb áldozatra, de némelyeknek alkalmat ad a szentgyónás elvégzésére is. Ezt követi az ünnepi szentmise, amelyben a jeles vendég magyarázza hitünk igazságait, s közben levonja a tanulságot mindnyájunk számára.

Panoráma

Ebben az évben Marosvásárhelyen rendezték meg a nyolcadik Országos Ökumenikus Vallás Tantárgyversenyt, melyet a tanügyminisztérium és a Maros megyei tanfelügyelőség jóvoltából szerveztek a Református Kollégiumban április 7–10. között, s amelyen a római katolikus, református, unitárius líceumok IX–XII. teológia szakos és az általános iskolák VII–VIII. osztályos diákjai vettek részt.

Egy falat a léleknek
  • „Tizenkettőt választott ki, hogy vele legyenek, s hogy elküldje őket hirdetni az igét.” (Mk 3,14)
  • Az apostolság, a misszióba küldetés mindig alá van rendelve a Jézussal való együttlevés feltételének. De Jézus nem csak azt akarja, hogy mellette legyünk, hanem hogy vele legyünk. Mert más dolog az egyszerű jelenlét, és más dolog az, hogy engedem, hogy Jézus birtokoljon engem; hogy kezében tartson, hogy formáljon, alakítson engem.
  • „A főpap egyik szolgája megjegyezte: – De hisz ott láttalak vele a kertben.” (vö. Jn 18,26) Kérdés: – Ott voltam-e Jézussal? Vagy: – Ott vagyok-e most is véle?

Útjelző

Mária iskolájában 117. 

A személyi előképek mellett beláthatatlan a tárgyi szimbólumok, jelképek és események sora, amelyekben az Atyák és egyházi írók valamiképp szintén Máriát fedezik föl.

Már a paradicsom és annak életvilága Máriának előlegezett kép.

Noénak a vízözön előtt romolhatatlan fából készült bárkája, melynek segítségével az emberi nem, az érintett területeken, elkerülte a végpusztulást: az Üdvözítőt hozzánk eljuttató Mária-képe.

Pitypang

A Nílus tragédiája

Az eddigi összeállításokban a világ leg-jeiről (leghosszabb, legnagyobb, legrégibb stb.) olvashattunk, most a világ leghosszabb folyójáról, a Nílusról lesz szó. Már a tény, hogy a Nílus a Föld leghosszabb folyama (6690 km), okot ad arra, hogy „egy kicsit elkalandozzunk” a vidékén. Az ókori egyiptomi civilizáció kialakulását a Nílus tette lehetővé. Nem hiába nevezte a görög Hérodotosz, a történetírás atyja Egyiptomot a Nílus ajándékának. Nem csupán ivóvízként szolgált, hanem a termőföldek öntözésénél is nélkülözhetetlennek bizonyult. Az északról a Földközi-tengerrel, keletről a Sínai-félszigettel és a Vörös-tengerrel, nyugatról pedig a Szahara által határolt Egyiptom éghajlata rendkívül száraz, forró, ezért öntözés nélkül nem létezhet mezőgazdasági tevékenység. A Nílus évenkénti áradása iszappal borította el és tette termékennyé a folyómenti területeket. Ezért hívták az egyiptomiak az országukat Kemetnek, azaz fekete földnek. A Nílus kitűnő közlekedési útvonalat és hal­állo­mánya révén fontos táplálék­forrást is jelentett. Akkoriban a Níluson szállították a piramisokhoz szükséges köveket is.

Hírek, hirdetések

Misztériumjáték Csíksomlyón

250 esztendő után először mutatják be az eredeti csíksomlyói ferences misztériumjátékot Szűz Mária életéről a kegytemplomban, a vasárnap, április 26-án fél 11-kor celebrált ünnepi szentmise után. A misztériumjáték első része magyar nyelvű, középkori liturgikus játék az angyali üdvözletről és Szűz Mária és Erzsébet találkozásáról szól; előadják a Gödöllői Premontrei Szent Norbert Gimnázium egyházzenészei és a Gödöllői Kántorátus. Az ünnepi alkalom második részében eredeti, 18. századi magyar nyelvű, csíksomlyói misztériumjáték hangzik el Szűz Mária mennybevételéről; előadják a PPKE BTK Boldog Özséb Színtársulat (Piliscsaba) tagjai és az LFZE Népzene Tanszék népi ének szakos növendékei. (Medgyesy S. Norbert)