Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

XXV. évfolyam 15. szám, 2015. április 12.

Van valami elgondolkodtató a húsvét kettős ünneplésében. Különösen vegyes vidékeken megduplázódik az ünnep. Vagy netán kettővé inflálódik? – Azt hiszem, ez minden esetben rajtunk múlik.

Kétségtelenül nagyon szép együtt (vagy legalábbis egyszerre) ünnepelni, és természetes a vágyunk arra, hogy hitünk legnagyobb misztériumának és ajándékának legyen egy – egyetlenegy – elvitathatatlan napja.

Ha azonban a naptárak közötti különbözőség az időpont szintjén újra kétfelé választja az ünneplő kereszténységet, megkereshetjük: mi jó hozható ki ebből a helyzetből? Hogyan fordítható ez is lelkünk javára? Mert persze elvitázhatunk a „talán kétszer halt meg és támadt fel Krisztus?” típusú kérdéseken is, és kereshetjük az okokat és a hibásakat, anélkül, hogy ezzel egy lépést is haladnánk a misztérium felé. De ehelyett odafigyelhetünk a teret betöltő: Feltámadt Krisztus! – Valóban feltámadt! köszönésekre. És közben lelkünk mélyén megkérdezhetjük önmagunktól: mennyire elevenen él bennünk, egy héttel a feltámadási szertartás után, ennek a mindent felülmúló örömhírnek az ujjongása? Bennünk van-e még a feltámadás öröme, annak a fényében nézzük-e az életünket, vagy egyhetes por borítja-e már bennünk a húsvétot? Ha él még bennünk az öröm, akkor az ortodox testvérek ünnepe csak erősítheti a lelkünkben kigyúlt fényt, ha viszont megfakult már bennünk, akkor most feléleszthetjük magunkban a kegyelmet.

Panoráma

Beszélgetés Dobos Mihállyal, a debreceni Szent Anna székesegyház kántor-karnagyával

Kolozsvári vagy, Debrecenben élsz immár 25–28 éve. Hogy vezetett oda az utad és hogyan teljesedett ki a zenei pályád?

Alapképzésemet Gyulafehérváron szereztem, melyet Kolozsváron tovább bővítettem. Hálás vagyok Ferencz Ervin atyának, aki 17 éves koromban bizalmat szavazott nekem és alkalmazott, azért is, hogy gondoskodott szakmai továbbképzésemről. 1991-ben döntöttem a magyarországi áttelepülésről. Egy évet Sümegen voltam kántor, majd Debrecenbe költöztünk. Vonzott a nagyváros és annak pezsgő élete. Alig egy év után a Szent Anna-templom székesegyházi rangra emelkedett. Feladatom volt a székesegyház igényes zenei életének kialakítása. Ehhez elsősorban a kórust szerveztem újra, 1993-ban új és korszerű hangversenyorgona is kötelezett arra, hogy a hiteles és igényes liturgiaszolgálaton kívül olyan zenei események sorozatát indítsam el, ami nemcsak a székesegyház híveihez, hanem a város lakóihoz is szólt. Feladatom ellátásához úgy gondoltam, hogy még több szakmai ismeretre van szükségem, ezért először elvégeztem a Budapesti Egyházkarnagyképzőt, majd később ének-zene tanári oklevelet szereztem, két éve pedig egyházzene-tanári egyetemi diplomát is.

Panoráma

A Márton Áron püspökről tervezett játékfilm, az eköré épülő misszió egyik mozzanata azoknak megszólítása, akiket a püspök bérmált és/vagy szentelt pappá. A Mustármag Közösség szervezte meg azt a találkozást, elsőként Marosvásárhelyen március 26-ána belvárosi Keresztelő Szent János plébánián(más településeken is előkészítenek hasonlót), ahová a felkutatott és feltalált egykori fiatalokat hívták meg. Az esemény előkészítéséhez kapcsolódó gondolatairól Bara László marosvásárhelyi plébános mesélt.

Én is csíkszentdomokosi vagyok, nekem Áron püspök nagyon fontos, egészen pici gyerek voltam, még alig tízéves, egy áldást kaptam tőle. Később is végig felnéztem rá. Éppen ezért támogatom, hogy ez a film elkészüljön, mert ez egy nagyszerű dolog. Azt látom, hogy a hozzá kapcsolódó misszió a lényeg. Minél szélesebb tömegeket megszólítani, bevonni: nem csak anyagi támogatást kérni, mert az is egy szép dolog, de fontosabb ennél, hogy – képletesen szólva – megtaláljuk Márton Áron munkájának nyomait a mi életünkben. Nagy kérdésem, hogy az az üzenet, amit ő hirdetett, átadott, az most a mi életünkben hol van jelen.

Panoráma

A nagybányai Krisztus Király plébánia hívei buzgó hittel készültek húsvétra. Nagyböjt péntekjein keresztúti ájtatosságot végeztek, amelybe szép számmal bekapcsolódtak gyerekek, családosok és idősek egyaránt.

Néhány éve már hagyománnyá vált, hogy a nagyböjt folyamán többen a hívek közül szentignáci hétköznapok lelkigyakorlatát végeznek, együtt keresve a csendet, az Istennel való kapcsolat megújulását, elmélyülését.

Panoráma

Emlékezetes lelki-szellemi élménytől fosztották meg magukat azok, akik nem voltak jelen március 28-án délután a kolozsvári Piarista templomban Sík Sándor piarista szerzetes-tanár, költő születésének 125. évfordulója alkalmával bemutatott A százgyökerű szív című magyarországi összművészeti előadáson. A rendezvénynek Szabó János Sík Sándor piarista szerzetes-tanár hagyatékából összeállított A százgyökerű szív könyv címét kölcsönözték. A leveleket, naplókat, visszaemlékezéseket tartalmazó kötet megrajzolja nemcsak Sík Sándor egyéniségét, hanem azt a környezetet is, amelyben élt és alkotott. Az 1993-ban megjelent kötet olvasmánynak is izgalmas, dokumentumnak is páratlan. Hiszen olyanok szólalnak meg lapjain, akik számottevő szerepet játszottak a húszas, harmincas, negyvenes évek irodalmi életében, de akik később elhallgattak vagy elhallgattattak.

Panoráma

Magyar Örökség Díjat kapott a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar 

Közösségi és léleképítő ének-zenei küldetésért vehette át a rangos elismerést március 21-én a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar. A Magyar Örökség Díjakat azoknak ítélik oda, akik tevékenységükkel hozzájárultak a magyar társadalom erkölcsi és szellemi felemeléséhez. A kórus laudátora Böjte Csaba ferences szerzetes volt.

Egy falat a léleknek
  • Így szólt a feltámadt Jézus az asszonyokhoz: „Ne féljetek! Menjetek, vigyétek hírül testvéreimnek, hogy térjenek vissza Galileába, ott majd viszontlátnak.” (Mt 28,10) De miért ez a visszatérés Galileába?
  • A tanítványok Galileában találkoztak először Jézussal. Ott hallották meg először az ő hívását, ott kezdték el követni az Üdvözítőt. Talán azért kéri Jézus, mert az utolsó hét hűtlenségei után ezt az első lelkesedést akarta fölszítani bennük. Meg akarta újítani bennük azt a ragaszkodást, amely az első döntésüket eltöltötte.
  • Talán mindannyiunk életében létezik egy Galilea; vagy legalábbis azokban, akik egy napon találkoztak az Üdvözítővel és megszerették őt.

Útjelző

Mária iskolájában 115/2. 

De íme, most Isten jegyeseként lép elénk Mária az ószövetségi Szentírás lapjairól! Az Ószövetség legősibb, Máriára alkalmazható költeményében, az Énekek énekében, maga az isteni vőlegény, a Messiás mutatja be nekünk jegyesét, Máriát. Az Énekek éneke nem csak az ószövetségi Szentírás, hanem a világirodalom legremekebb allegorikus (átvitt értelmű) műveinek egyike. R. Aqiba rabbi, hittudós elragadtatásában úgy nyilatkozott, hogy az „egész világ nem ér annyit, mint az a nap, amelyen Izrael az Énekek énekét (Canticumot) kapta”.

Emlékezzünk régiekről

Száz éve haltak meg:

Péterfy János. Született Csíkszentsimonban 1834. július 19-én. A gimnáziumot Csíksomlyón, Udvarhelyen, teológiai tanulmányait Gyulafehérváron végezte. Pappá szentelte 1858. július 15-én Hajnald Lajos püspök. Tordán káplán, Alsójárán, Tordán és Katonán plébános. Meghalt 1915. április 24-én, 81 éves
korában.

Pitypang

Kazán-szoros, Európa leghosszabb szurdokvölgye

Akik ismerik Jókai Mór Az arany ember című regényét, és emlékszik a Senki szigetén lakó Noémire, valamint Tímár Mihályra és a Szent Borbála hajóra, az tudja, hogy a helyszín nem más, mint az Európa leghosszabb szurdokvölgyét átvágó Duna Kazán-, illetve Vaskapu-szorosa. Pallas Nagy Lexikona oldalain ezt olvashatjuk az Európát átszelő folyam eme szakaszáról: „A Duna itt szorul össze legkeskenyebbre…” A Vaskapu valójában nem egyetlen szoros, hanem több szakaszból álló, egyesek szerint 134, mások szerint 144 kilométer hosszú rendszer. Az internet szerint a hajózható szakasz 131,54 km. Tengerszint feletti magassága Veliko Gradište (Szerbia) városánál 68 méter, a vízierőmű lábánál 55 méter. A szurdokvölgyet északról a Mehádiai-hegység, a Déli-Kárpátok része, délről a szerbiai Miroc-hegység, azaz a Szerb-érchegység része határolja. Az Al-Duna leglátványosabb része a fenséges Kazán-szoros, ahol a Duna valóságos sziklaszűkületbe nyomul. A Kazán elnevezés onnan ered, hogy régen azt mondták, a víz mélyén hatalmas, forró üstök vannak, és azok miatt fortyog állandóan a víz. A szoroson áthaladva a dubovai kiöblösödéshez érkezünk. A víz mélysége Dubovánál 80 méter. Itt van a Duna teljes hosszának a legmélyebb pontja. A Nagy Kazán-szorosban a Duna hirtelen összeszűkül, a 600 méternyi széles folyam medre eleinte felére, majd 186 méterre szűkül össze. Továbbhaladva a Nagy-Kazán szoros egekbe törő sziklafalai közé érkezünk. A Duna medrét itt mindkét oldalon 400–700 méter magas meredek sziklák határolják. A szoroson átkelve, Orsovához érkezve, bekanyarodunk az öbölbe, miközben jobb oldalon láthatjuk, amint a folyó egy kanyarulatot vesz, mielőtt víztömege a Vaskapuhoz érne.

Hírek, hirdetések

A Gyulafehérvári Főegyházmegyében 2015 a Szórvány éve és egyszersmind a csíksomlyói kegyszobor 500., jubileumi éve. Ezek apropóján született a gondolat, hogy a szórványon át, a szórványbéliekkel és mindenkivel, aki arra indíttatást érez, gyalogosan menjünk el a somlyói Máriához, közös édesa­nyánkhoz.

Az ezeréves püspöki székhelyről, székesegyházunkból indulunk május 16-án reggel, és a 23-i búcsús szentmisére érkezünk meg az ötszázéves kegyhelyre. A mintegy 240 km távolságot egy hét alatt tesszük meg. Szállásaink plébániákon, közösségi, alapítványi és magánházakban lesznek. Útiterv: 1. nap: Gyulafehérvár – Tür (Balázsfalva), 2. nap: Tür – Kiskapus, 3. nap: Kiskapus –
Erzsébetváros, 4. nap: Erzsébetváros – Újszékely, 5. nap: Újszékely – Nyikómalomfalva, 6. nap: Nyikómalomfalva – Szentegyháza, 7. nap: Szentegyháza – Csíkszereda környéke, 8. nap: Csík­somlyó.