Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

XXII. évfolyam 15. szám, 2012. április 8.

Aktuális

Húsvétra készülve most nagypéntekre, Jézus Krisztus kereszthalálára emlékezünk, s csak egyetlen kérdést fogalmazunk meg: vajon Jézus keresztre feszítve, a Golgotán magasba emelve kiket lát maga körül, kik vannak jelen keresztje tövében?

Ott vannak ellenségei, köztük az akkori kor vallási vezetői, akik mindent felhasználtak arra, hogy Jézust valahogy eltegyék láb alól, mert rontotta a nép előtt tekintélyüket, szemükre vetette, hogy vallásosságuk külsőségből, képmutatásból fakad. Ezek az emberek tudták, hogy amíg Jézus életben van, az ő vezető szerepük egyáltalán nem biztos, pozíciójuk veszélyben forog. De mivel római elnyomás alatt senkit sem ítélhettek halálra, ezért vitték Jézust Pilátushoz, aki előtt azzal vádolták, hogy kijelentette magáról, ő a zsidók királya. Mivel Pilátus semmiben sem találta vétkesnek, szabadon akarta bocsátani, de a nép nyomására, követelésére mégis halálra ítélte…

Aktuális

A Szentföldön kutató régészek egy Krisztus korában élő adószedő, vámos irodájára bukkantak, levéltára szinte

sértetlenül megmaradt. A vá­­mos irodájában talált egyik iratcsomó az adósok regisztrációját tartalmazta, a másik az adókifizetésről származó nyugtatömb volt. Ez utóbbira volt ráírva: tetelestai! Jelentése: egészében kifizetve! Az adózók minden adóssága ki volt fizetve, nem tartoztak semmivel. Ebből megérthetjük, mit jelent Jézus utolsó szava, amely a görög eredetiben így szerepel, s magyarra a beteljesedett szóval fordítják. Jézus élete utolsó pillanatában, mielőtt meghalt, az emberiség tudtára adta küldetésének maradéktalan végrehajtását: a bűnös emberiség minden adóssága rendezve van. Mindenért megfizetett!

Panoráma

A Szentírás tanúsága szerint kezdetben felnőttek léptek be az egyházba. A felnőtt megtérők legalább egy évig jártak hitoktatásra, keresztségi felkészítőre. Hitújoncoknak, katekumeneknek nevezték őket, s csak a szentmise első részén ­– az igeliturgián – vehettek részt. A szentbeszédet követően távoztak. Az előkészület egy évig tartott, majd a húsvét éjszakai szentmisében a püspök vagy pap a homília után megkeresztelte – és meg is bérmálta – őket. Ott maradtak a szentmise második – áldozati – részén is, amelyben szentáldozáshoz járultak. Így lettek teljes jogú, „nagykorú” keresztények a három beavató szentség hatására. Ez a három szentség: a keresztség, a bérmálás és az oltáriszentség a szentáldozásban.

A keresztelés elején letették a keresztségi fogadásokat vagy ígéreteket és a hitvallást.

Miután már a keresztény családokban született gyermekeket is megkeresztelték, mert a keresztény család biztosította a keresztény nevelést, elhalványult a hitújonc vagy a keresztény életbe való bevezetés jelentősége. A megkeresztelt ember a családban, a hittanórán és a liturgiában hallott homíliákból ismerte meg azt a hitet, amelynek kegyelmét már a keresztségben megkapta.

Panoráma

Nagycsütörtökön a hagyomány szerint az egyházmegye központjában tartják közösen az olajszentelési szentmisét, ahol a papi ígéreteket is megújítják. A gyulafehérvári székesegyházban az idén ezt április 5-én délelőtt tartották meg, s a főegyházmegye valamennyi papja hivatalos erre az alkalomra. Ugyanakkor ez a nap egyben a főegyházmegyei ministráns- és hittanos zarándoklat napja is: nekik külön programot szerveznek a szentmise után. Ezzel kapcsolatban Horváth István kanonok-plébánost, főegyházmegyei főtanfelügyelőt kérdeztük:

Panoráma

A nagyhét forgatókönyve Gyulafehérváron 

A szemináriumban a nagyhéten csak három tanítási nap van, hétfőtől szerdáig. Csütörtöktől már egészen a liturgiák állnak a központban; a szent három napon alkalmunk van gyönyörködni az ünnepek külső formájának teljes pompájában (amelyet mi magunk is alakítunk), a kihívás abban áll, hogy mindehhez a benső is a lehető legjobban hozzáigazodjék.

Az olajszentelő mise előtt szokás, hogy néhány kispap segít az egyházmegye különböző kerületeiből érkezett sok papnak beöltözni, mert az a sekrestyéseknek sok volna. A mise után egyesek segítenek kiosztani a szent olajakat az esperesi kerületeknek, mások felszolgálnak az érsekségen rendezett fogadáson.

Panoráma

A Magyar Kurír katolikus hírportálon interjú jelent meg Böjte Csaba ferences testvérrel. Thullner Zsuzsanna a nagyböjt és a húsvét titkairól kérdezte. „Ilyenkor nagyböjti témákon próbálok hosszan elmélkedni mások és a magam számára is – mondta a ferences szerzetes. – Igazából pap vagyok, misszionárius. Ha megkérdeznék, mit tekintek fő feladatomnak, nem annyira a gyermekvédelmet, mint az evangélium hirdetését. Úgy érzem, hogy Isten igéjére, a vigasztaló, bátorító, erőt adó isteni hangra, az evangéliumra nagy szükség van ma a világban.”

Panoráma

120 éve született Mindszenty József 

Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, Magyarország utolsó hercegprímása születésének 120. évfordulóján, március 29-én rá emlékeztek  Kolozsváron.

Fábián Mária nőszövetségi elnök a bevezetőben elmondta: Mindszenty végigjárta a szenvedés iskoláját, emberfeletti erővel őrizte meg erkölcsi tartását. A jubileumi emlékest kezdeményezője és előadója, Kovács Sándor főesperes-plébános hangsúlyozta: „Keresztény volt. Magyar volt. Kőszikla volt a viharzó tengerben. Szent életű volt, aki annál magasabbra emelkedett, minél súlyosabb volt a vállára nehezedő kereszt. Népe támasza, a magyarság egyik utolsó bástyája volt.” Boldog II. János Pál pápa így jellemezte: „Esztergom rendíthetetlen bíboros érseke magasztos erények példáját adta a katolikus világnak. Egy nagy lelkipásztor méltóságával hordozta a fejére helyezett töviskoronát, olyan magasztos egyházi személy emlékét hagyta ránk, aki hosszú éveken át tudott imádkozni és szenvedni népéért.“

Panoráma

1927–2012

Életének 85. évében elhunyt Fodor Sándor író, műfordító, az erdélyi magyar felnőtt és gyerekirodalom jeles képviselője, a Keresztény Szó egyik alapítója, egykori felelős szerkesztője, a Vasárnap katolikus hetilap alapító szerkesztője. 1927. december 7-én született Csíksomlyón; a csíkszeredai Római Katolikus Főgimnáziumban érettségizett, a Bolyai Tudományegyetemen államvizsgázott román–német szakon. 1951 és 1956 között a kolozsvári Irodalmi Könyvkiadó szerkesztője, 1956-tól 1988-ig a Napsugár folyóirat belső munkatársa, 1990 és 1991 között az erdélyi katolikus sajtóban dolgozott.

Panoráma

A Kriza János Néprajzi Társaság életmű-díjjal tüntette ki március 31-én Kolozsváron a társaság közgyűlésén P. Daczó Árpád Lukácsot, a társaság alapító tagját a népi Mária-kultusz, a vallásos népszokások és az archaikus népi imádságok kutatása terén elért tudományos eredményeiért, valamint azért, mert gyakorló lelkipásztorként egész életén át felvállalta a népi vallásosság kulturális értékeinek megőrzését. Laudációját Tánczos Vilmos egyetemi tanár, néprajzkutató mondta. „A nemsokára 91. életévét betöltő P. Daczó Árpád-Lukács esetében ez az elismerés nemcsak teljes mértékben megérdemelt, hanem több vonatkozásban is időszerű. P. Daczó Árpád Lukács ferences szerzetes, akit mi barátságos közvetlenséggel csak Daczó páternek vagy Lukács atyának nevezünk, amíg ereje engedte, időskora ellenére aktívan részt vett társaságunk életében, vándorgyűléseink és konferenciáink állandó résztvevője és előadója volt” – mondta.

Panoráma

Diakónia nap Nagykárolyban 

Az idei egyházi évben a szatmári egyházmegye pasz­torális terve alapján a nagykárolyi főesperesség lelkipásztori tevékenységeinek középpontjában a szeretetszolgálat áll. Ennek megfelelően igyekeznek jobban odafigyelni a területen tevékenykedő csoportokra, önkéntesekre: tanácsokkal látják el, biztatják, lelkesítik őket.

Ezt szolgálta március 31-én a diakónia nap is, amelyet a nagykárolyi Szent László közösségi házban szerveztek.

A program elején Gáspár Annamária kór­ház­pasztorációs referens és Ágoston Ferencz krasz­na­bélteki plébános, szeretetszolgálatért felelős lelkész köszöntötte a résztvevőket, majd a jelen levő közösségek képviselői számoltak be futó tevékenységeikről.

Panoráma


Önkéntesek látogatása a mezőfényi idősotthonban

Nagy szeretettel fogadták az önkéntes beteglátogatókat Mezőfényen, amikor március 21-én a szatmári egyházmegye teljes területéről a településre érkeztek, hogy meglátogassák a Szent Júdás Tádé idősotthon lakóit. A falut már érkezésük híre megmozgatta, az eseményen pedig az örömről szóltak a köszöntők, a készülődésről számoltak be az otthon dolgozói, de nyitott ajtók és szívek fogadták a vendégeket a bentlakók részéről is.

Panoráma

Március 14–15. között a nagyváradi püspöki palota gyűléstermében szervezték meg a családreferensek képzését. A képzésen nyolc pap vett részt, az esperesi kerületek kijelölt felelős referensei. Vendégelőadó volt Solomayer Sándor, a szatmári egyházmegye családpasztorációs koordinátora, Lepedus István, a Világiak Irodájának referense, valamint Lapka József, a szatmárnémeti Kis Szent Teréz egyházközösség segédlelkésze. Az előadások a helyi tapasztalatok megosztásával kezdődött, majd a vendégek saját eredményeik titkát osztották meg egymással. Három témára bontották a képzést. Az első ezek közül: fiatalok, fiatal felnőttek párkapcsolatra, családi életre való felkészítése. A jelenlévők megosztották véleményüket, tapasztalatukat az ifjúság családi életre való felkészítéséről. Fontos a „tini” korosztályról beszélgetni, mert a házasságra és annak szentségi megélésére való nevelésben a kezdeteknél tartunk. Érdekes volt hallani a vendégek, papok és Lepedus István elért eredményeit ezen a téren. A Boldogabb Család címet viselő programjuk által számos iskolával vannak kapcsolatban Szatmár megyében, eredményes munkát folytatnak a gyerekek körében.

Panoráma

Csíkszeredában március 21-én ünnepeltük első alkalommal a Down-szindróma nemzetközi világnapját. A Gyulafehérvári Caritas Szent Ágoston Nappali Foglalkoztató és Fogyatékkal Élőket Támogató Programjának munkatársai színes rendezvénnyel tették emlékezetesebbé a 2012-től hivatalossá vált világnapot.

Hatalmas játszótérré alakult át a Csíki Játékszín. Különleges vendégek érkeztek a színház épületébe. A Hargita megyében élő Down-szindrómás gyerekek, fiatalok és családtagjaik ünnepeltek együtt. Tőlük volt víg és hangos egész nap a színház.

Fészekmeleg

Március 23–25. között Gyer­gyó­szentmiklóson a Szent Mik­lós plébánián a Gyula­fe­hér­vári Caritas és a Család­pasz­torációs Iroda közös szervezésében tartottak alapozó képzést mindazon önkéntesek számára, akik már részt vesznek vagy most szeretnének bekapcsolódni a Boldogabb családokért iskolai programba. Erre a hétvégére az egyházmegye hat helységéből: Kézdivásárhelyről, Sepsiszentgyörgyről, Marosvásárhelyről, Székelyudvarhelyről, Csík­szeredából és Gyergyó­szent­miklósról érkeztek pedagógusok, segítő szakmabeliek és házaspárok. A képzést a szatmári egyházmegye családreferense, Lepedus István és munkatársa vezette. A tréning alapja az élményszerű tanulás volt, amely a jelentkezők aktív részvétele által valósult meg.

A székelyudvarhelyi Nagy Zoltán szerint „lelkigyakorlatnak is beillő együttlét volt”. Szerinte az előadók önzetlen anyag- és tapasztalat-megosztása, a résztvevők hivatását erősítő bemutatások, beszélgetések, játékok fellelkesítették a jelenlevőket, akik konkrét elhatározásokkal indultak haza.

Fészekmeleg

A legtöbb ember, ha megbántják, azon töri a fejét, miként állhatna bosszút. Valljuk be, nagy lelkierő kell ahhoz, hogy a minket ért sérelmet ne bántással viszonozzuk. Valahányszor férj és feleség kiengesztelődik egy-egy összezörrenés, konfliktus után, ez számukra feltámadás a bűnből, az önzésből, a sértődékenységből. Jó lehetőség az újrakezdéshez, az újjászületéshez. Vessünk egy pillantást arra, miként zajlik ez a kézdivásárhelyi Szőcs családban.

Fészekmeleg

Mélyen megérintettek egy kétgyermekes édesanya szavai:  könnyes szemmel mesélte, hogy férje, aki néhány nappal azelőtt még őszinte érdeklődéssel figyelt rá, szinte a kedvét kereste, mára durván ráförmed vagy mély hallgatásba burkolózik. Mindez refrénszerűen ismétlődik: boldog, örömteli pillanatok és szomorú, lehangoló napok váltogatják egymást családi életükben.

Húsvét: itthon és a világban

A ferences templomokban

Csíksomlyó: Április 7-én, nagyszombaton reggel fél 8-kor lamentáció, 10 órától pedig egész napos gyóntatás, míg a húsvét vigiliájának szertartása este 8 órakor kezdődik. Április 8-án, húsvétvasárnap reggel a 7-kor és 8-kor kezdődő szentmise után eledelszentelésre kerül sor. A szentmisék – akárcsak április 9-én, húsvét másodnapján – reggel 8-kor, délelőtt fél 11-kor és este 7 órakor lesznek. Székelyudvarhely: Április 7-én, nagyszombaton reggel a fél 8-kor kezdődő zsolozsmát követően egész napos szentségimádást tartanak. A szentmisére este 6 órakor kerül sor (körmenet nélkül). Április 8-án, húsvét vasárnapján a szentmisék reggel 9 és este 6 órakor lesznek. Kolozsvár: Április 7-én, nagyszombaton reggel 8 órától zsolozsma lesz, Jézus szenvedéséről és haláláról elmélkedve reggel 9 órától este 6-ig imádkozni lehet a szent sírnál. A nagyszombat esti vigiliaszertartásra

Húsvét: itthon és a világban

Zarándok címmel közös elektronikus hírlevelet indítanak a mátraverebély-szentkúti és a csíksomlyói kegyhelyek ferencesei virágvasárnap. Az első szám bevezetőjében Orbán Szabolcs erdélyi provinciális a kegyhelyek mai jelentőségét és a közös hírlevél fontosságát hangsúlyozza. „Napjainkban, amikor modern életünket egyre jobban átszövik a különböző hálók, jogos igénynek látszik olyan kapcsolatok kiépítése is, amelyek kegyhelyeinket összekötik – írja a provinciális. – Kívánom, hogy az így létrejövő közösség hathatósabban tudja elősegíteni azon cél elérését, amely minden megszentelt helynek feladata: az Istennel való találkozás kitüntetett helye lenni és a hétköznapi küzdelmekhez szükséges erőforrássá válni, a megnyugvás alkalmait felkínálni minden oda betérő zarándok számára.” A Zarándok első számában Kálmán Peregrin és Urbán Erik kegyhelyigazgatók mutatják be a magyarság két fontos szent helyét, és közlik a búcsújáróhelyek programjait nagyhéttől pünkösdig. A Zarándok a jövőben rendszeresen ad tájékoztatást a kegyhelyek életéről. A hírről Urbán Erik csíksomlyói templomigazgatót kérdeztük.

Húsvét: itthon és a világban

Válogatás a közmédia húsvéti műsoraiból 

A kereszténység legnagyobb ünnepére a magyar közmédia gazdag műsorválasztékkal készül. Istentisztelet-közvetítések, az ünnephez illő műsorok, filmek szerepelnek a televízió- és rádióműsorban. A közmédia ünnepi műsorfolyamában nagyszombaton a Nagyszombati körmenetek régen és most című összeállítás archív filmanyagok segítségével ad történeti áttekintést a húsvéti körmenetekről, bepillant a jelen szokásaiba, megismerteti bibliai alapjait (Duna TV, reggel fél 8 előtt 5 perccel). Délben a Kossuth Rádióban a zamárdi római katolikus plébániatemplom kereplője szól. A katolikus hagyomány szerint nagypénteken és nagyszombaton a harangok nem szólalnak meg, „Rómába mentek”, hogy a sírba tett Jézust gyászolják. E két napon a harangokat a kereplők helyettesítik. Kora délután a nézők a Jézus című, 1999-ben készített angol–francia–német–olasz filmsorozat első részét láthatják. A kétrészes, nemzetközi összefogással készült mű 30 éves korától követi a Megváltó életét (Duna TV, du. 3,35). A második részt a nézők másnap du. 3,40-kor tekinthetik meg.

Egy falat a léleknek

• Megszégyenültek azok, akik az Úr életére törtek. Alig egy pár napja a gonoszok azt mondták: Úgy kell neki, úgy kell! Most pedig visszahúzódnak a háttérbe, a sötétség és a halál árnyékába.

• Azok, akik az Urat keresik, most rátalálnak. Ők örvendeznek és ujjonganak. Akik az Úr segítségét várták, most dicsérik az Urat. Így kiáltanak: „Áldott legyen az Úr!”

Útjelző

IV. parancsolat (9. rész) 

Széthulló családokról, kallódó gyermekekről ma is sokat lehet és kell írnunk, beszélnünk. Mert ezekben a megsérült lelkek egy életen át hordozzák lelki sebeiket. Mindez pedig rányomja bélyegét a társadalomra, egyházunkra is. Nézzük meg a fő okokat.

Kialszik az egymás iránti szeretet. Már nem vonzódnak egymáshoz. Félreismerték egymást a jegyesség alatt. Egy bizonyos idő után kiütköznek egymás hibái is. Nem érdekli egyiket a másik munkája, s fordítva. Időközben elbetegesednek. Nagyzási mánia, hisztérikus viselkedések is tragédiát okozhatnak. Hogy ne is említsem sok családban az após-anyós szindrómát, akik szétmarhatják őket. Közismert a házi áldás vicces változata: „Hol hit, ott szeretet. Hol szeretet, ott béke. Hol anyós, ott vége!” (Tisztelet a kivételnek.)

Fiatal vagyok és gondolkodom

A hit az alapja egész keresztény életünknek: az első és legjobb dolog, amit tehetünk és tennünk kell. Olyan egyszerű, hogy egy gyermek képes rá, de olyan nehéz, hogy a legnagyobb szentek is gyötrelmes harcot vívtak érte lelkük sötét éjszakájában.

A hitet mindannyian törékeny cserépedényben őrizzük, s hitellenes kísértéseket szenvedünk. „Mi van, ha senki nincs a vonal végén, amikor imádkozom? Mi van, ha Istent nem érdekli az én imám? Én test vagyok, Isten lélek, s nekem nincs egyetlen olyan szervem sem, amivel megtapasztalhatnám az ő jelenlétét. Mi van, ha nem is találkozom Istennel az imában, csak önmagamat csalom meg?”

Pitypang

A feltámadás legyőzte a halált 

Isten igéje: A hét első napján, kora reggel, amikor még sötét volt, Mária Magdolna kiment a sírhoz. Észrevette, hogy a követ elmozdították a sírtól. Erre elfutott Simon Péterhez és a másik tanítványhoz, akit kedvelt Jézus, és hírül adta nekik: „Elvitték az Urat a sírból, s nem tudni, hova tették”. Péter és a másik tanítvány elindult és a sírhoz sietett. Mind a ketten futottak. De a másik tanítvány gyorsabban futott, mint Péter, és hamarabb ért a sírhoz. Benézett, s látta a gyolcsot, de nem ment be. Nem sokkal később Péter is odaért, bement a sírba, és ő is látta az otthagyott gyolcsot meg a kendőt, amellyel a fejét befödték. Ez nem a gyolcs közt volt, hanem külön összehajtva más helyen. Most már a másik tanítvány is bement, aki először ért oda a sírhoz. Látta és hitt. Eddig ugyanis nem értették az Írást, amely szerint föl kellett támadnia a halálból. Ezután a tanítványok visszatértek övéikhez. (Jn 20,1–10)

Hírek, hirdetések

Demény Dezső Szent Erzsébet-miséje Kolozsváron

Demény Dezső pap, zeneszerző, és karnagy (1871–1937) a múlt század magyar egyházzenei életének fontos szereplője volt. 1913-tól a budapesti Szent István-bazilika karnagya, 1926–30 között az Országos Magyar Cecília Egyesület elnöke és a Zeneművészeti Főiskola tanára. Szimfonikus műveket, 10 nagy misét, 12 virágéneket, kórusokat, dalokat, melodrámákat írt. A kolozsvári Szent Mihály-templomban a húsvéti ünnepi szentmisén de. 10 órakor Demény Szent Erzsébet-miséje csendül fel a Szent Cecília énekkar előadásában. A mű a romantika stilisztikai jegyeit viseli magán posztromantikus hatásokkal. Az állandó részek liturgikus szövege visszatükröződik a zenei mondatok szerkesztésében, tisztán tolmácsolva a könyörgést, dicsőítést és hálát, s mindezek lehetővé teszik az igazi öröm feltárását Jézus Krisztus feltámadásában. (Potyó István)