Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

XXV. évfolyam 14. szám, 2015. április 5.

Az egész világot, de talán leginkább a biztonságáért előírások és anyagiak terén is igen sokat áldozó Nyugatot rázta meg az az esemény, amely március 24-én Dél-Franciaországban történt: fedélzetén 150 emberrel lezuhant a Lufthansa „fapados” leányvállalata, a Germanwings Barcelonából Düsseldorfba tartó gépe. Egyre több részlet válik ismertté a tragédia körülményeit és a közölt vizsgálati eredmények szerint az azt okozó másodpilóta előéletét, pszichés problémáit illetően. A hírtelevíziók szinte az ütközés megtörténtétől kezdve azonnal szórták az információkat, másodpercről másodpercre lesték a fejleményeket, és igyekeztek minél több részletet megmutatni a döbbent világnak erről a felesleges, gonosz és megdöbbentő tömeggyilkosságról. Lapzártánkkor arról szólnak a hírek, hogy a másfélszáz áldozatból mintegy 70–80 DNS-t azonosítottak, minden és mindenki szétszakadt a becsapódás következtében. Az Alpok dél-franciaországi egyik hegye így lett „Golgotává” 2015 nagyböjtjének utolsó napjaiban, egy nappal Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe előtt.

Az Úr szenvedésének vasárnapján meghallgattuk és átelmélkedtük a passiót, Urunk szenvedéstörténetét, a Szentháromnap pedig még közelebb hozza az emberi gonoszság, az önös érdek, a fanatikus vallásosság, az emberiség személyes és strukturális bűnei miatt halálra kínzott Krisztus arcát, akinek utolsó szava nem a történelemben, csak a kereszten az, hogy „bevégeztetett”.

Panoráma

Fr. Urbán Erik 1981-ben született a Szatmár megyei Krasznabélteken. 2006-ban tett szerzetesi örökfogadalmat a Szent István királyról elnevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány kötelékében, 2008-ban szentelték pappá. Állomáshelyei: Kaplony – segédlelkész, házfőnök (2008–2011), Csíksomlyó – templomigazgató (2011-től).Dr. Jakubinyi György érsek március 22-ei hatállyal fr. Urbán Erik ferences szerzetest, a csíksomlyói kegytemplom igazgatóját a Gyulafehérvári Főegyházmegye megszentelt élet intézményeiért felelős érseki helynökének nevezte ki. A kinevezés kapcsán kérdeztük az érintettet. 

Hogyan fogadta a főpásztori felkérést? A kinevezés Urbán Eriknek, a ferences szerzetesnek vagy a csíksomlyói kegytemplom igazgatójának szól?

Meglepetés volt számomra, amikor először megkerestek telefonon, tolmácsolva Jakubinyi György érsek úr felkérését. Miután a főegyházmegye és saját magam is egyeztettünk elöljárómmal, Orbán Szabolcs tartományfőnök úrral, illetve miután kikértem még néhány, számomra mérvadó személy véleményét, igent mondtam a kérésre, megköszönve a főpásztor irántam tanúsított bizalmát.

Panoráma

Resicabányai készülődés Krisztus feltámadásának ünneplésére 

Resicabányának körülbelül hetvenezer lakosa van, ebből 4500 katolikus, akiket két plébánia fog össze. Ebből mintegy 2700 tartozik a Havas Boldogasszony plébániához, a többi a 2000-ben megalapított Szentháromság plébánia tagja. A katolikusság egynegyede magyar, egynegyede német, a többi megoszlik a román, cseh, horvát, bolgár, roma és szlovák nemzetiségek között. A szentmisék magyar, román és német nyelvűek, ugyanezeken a nyelveken működnek a különféle egyesületek, például a rózsafüzér társulat, de olyan is van, amely csak egyik nyelven létezik, például a lourdes-i csoport csak magyarul működik. A nagyböjt folyamán minden szerdán német, pénteken pedig magyar nyelvű keresztút volt a templomban. Vasárnap délutánonként a Kereszthegyen volt a keresztút. Ezt mindig más csoport vezette azon a nyelven, amelyen a közösség tagjai szívesebben beszélnek. Így az első vasárnapon a családok, a másodikon a karitatív egyesületek, harmadikon a fiatalok, negyediken a tanügyiek és hitoktatók, az ötödiken pedig a gyerekek vezették az imát.

Panoráma

A felsőbányai Kálvária-kápolna a város fölé magasló Bányahegy oldalán, kiugró magaslaton található, messzire sugárzóan hirdeti Jézus Krisztus kereszthalálának misztériumát. Iskolás koromban, nagyböjt idején iskolástársaimmal sokszor fölmentünk és teli torokkal énekeltük a böjti liturgikus énekeket: Magasan áll a Golgota ormán…,A keresztfához megyek… Ministránsként mélyen belém ivódott a nagypénteki liturgia, annak legfontosabb része: a passió. Emléke évtizedek múlva is elkísért, s ha otthon lehettem az ünnepen, mindig meghallgattam, abban a meggyőződésben, hogy ezt máshol nem éneklik olyan szépen, mint Felsőbányán, Hitter Gyula kántor vezetésével.

Panoráma

A kézdivásárhelyi Pro Cantus Egyesület szervezésében a március 21–22. közötti hétvégén tartották meg immár huszonegyedik alkalommal a Felsőháromszéki Kórusfesztivált, melynek első napján, pénteken a kantai templomban 18.30-tól kezdődően a kamarakórusok, világi együttesek léptek fel a következő sorrendben: Cantus (Kézdivásárhely), Intermezzo – karnagy: Fülöp Judit (Szováta), Pastorala – karnagy: Szántó Kinga (Kovászna), Tiszta Szív Gyermekkórus – karnagy: Cseh Béla (Kovászna), valamint Sepsiszentgyörgyről a Pro Musica – karnagy: Sipos Zoltán, Laudate – karnagy: Lőfi Gellért és a Vox Humana – karnagy: Szilágyi Zsolt Herbert.

Panoráma

A Zsil völgyében az 1850-es években kezdődött a bányászat. Ez magával hozza a betelepedéseket is. A Monarchia minden részéből érkeztek telepesek. A fekete gyémántnak, a szénnek nagy volt a vonzereje. Távoli és közeli bányavidékekről érkeztek bányászok. A régi anyakönyvi bejegyzéseket böngészve, nagyon sok sziléziai telepest találunk. Az Érchegység bányavidékéről is sokan érkeztek. 1870-ben megépült a Piskit (Simeria) Petrozsénnyal összekötő vasútvonal. A vasúti elérhetőség új lendületet adott a bányászatnak. A Székelyföld számára is egyre vonzóbbá vált a Zsil völgye, alakultak a kisebb-nagyobb települések, városok. Az Ígéret földjeként emlegették, és a völgyben az egyházi élet is kezdett kibontakozni. Első időben Hátszegről látták el a völgy híveit. 1871. március 25-én György István hátszegi plébános egy bányászlakásban celebrált szentmisét a petrozsényi bányászoknak. 1872-ben Fogarasy püspök plébániát alapított Petrozsényben, és gondozására bízta Hátszeg összes Zsil völgyében lévő filiáját: Petrilla, Livazény, Alsó Bar­ba­tény, Iszkrony, Lupény, Parosény, Felső Bar­batény, Urikány, Nyakmező, Banica és még sok kisebb közösséget. 1893-ban Lupény önálló plébániává alakult, majd követte Aninósza, Vulkán, Petrilla és Lónyatelep. 1887-ben felépült a petrozsényi Szent Borbála-templom. 1908-ban kezdték el a plébánia és a bérház építését.

Panoráma

Ez év március 23–28. között rendezte meg kétévente esedékes általános gyűlését az Európai Rendfőnöki Konferenciák Egyesülete (UCESM). Romániát Varvara Acatrinei CJ nővér, a Rendfőnöknői Konferencia (CRSM) elnöke, Homa Ildikó SSS testvér, a CRSM általános titkára, valamint Tiberrio Scorrano OCarm, a Rendfőnöki Konferencia (CSMR) általános titkára képviselték. A 27 országot képviselő egyesület az eredeti kijevi terv helyett Albániát választotta a találkozó színhelyéül. A színhely több szempontból is szimbolikus jelentésű a megszentelt élet számára: bár Európában van, nem tartozik az Európai Unió közösségéhez, alig hárommilliós lakossága, amely több felekezet között oszlik meg (muzulmán, ortodox, katolikus és egyéb keresztény felekezetek) példás felekezetközi kapcsolatokról tesz tanúságot. Az európai szerzetesi élet is hasonlóan keresi a mai idők jeleinek megfelelően saját Istenben gyökerező válaszát és szerepét az egyházban és a világban.

Panoráma

Mélyen szántó lelki délután volt a március 23-i az aradi megyei Majláthfalván. Először a hívek bűnbánati igeliturgia keretében lehetőséget kaptak arra, hogy húsvét szent ünnepére készülve elvégezhessék szentgyónásukat. A közösség plébánosa mellett két paptestvér állt rendelkezésükre: Kocsik Zoltán, a temesvári Ger­hardinum római katolikus líceum spirituálisa, illetve Mirciov Sebastian, vingai plébános. A spirituálissal érkeztek a fiatalok is, a Gerhardinum diákjai, akik közül haton majláthfalviak, és akikre nagyon büszke a helyi közösség. A bűnbánati igeliturgia után ifjúsági szentmise következett, amely előkészítette a közösséget a délután csúcspontját képező Passióra. A szentmise énekei, amelyeket négy gitáros és egy kisdobos kísért, mintegy bevezették a résztvevőket a szenvedéstörténet hangulatába. A jelenlevők többségének megható lelki élményt jelentett a Krisztus Urunk jeruzsálemi nagyhetét, a virágvasárnaptól nagycsütörtökön át nagypéntekig bemutató és a golgotai áldozatot is magába foglaló előadás. Nem színdarab volt, hanem ennél sokkal több. Érezni lehetett a cselekedetekben, énekekben, szünetekben, gesztusokban, szimbólumokban a történet fájdalmát, lélekbe markolását. Hihetetlen volt megfigyelni, mennyire le tudtak kötni és meg tudnak nyitni mindenkit az Úr szenvedése számára a szereplők és az énekesek. A szöveget egy Majláthfalváról származó tizenegyedikes diák, Sós Timothy szerkesztette, aki osztálytársával, Dumitresc Misuval, a temesvári gyárvárosi kántor fiával együtt a hozzá tartozó zene összeállítója is.

Panoráma

Néhány éve alakult egy családos csoport a temesvár-józsef­városi plébánián, amelynek „lelke” Szilvágyi Zsolt plébános. 

A csoport nagy része a TEKMEK (Temesvári Keresztény Magyar Egyetemisták Közössége) volt tagjaiból áll. A közösségi szellemnek köszönhetően színes múlttal, sok jövőbeli tervvel rendelkező, összetartó csoport alakult ki. Március 21-én tizenöt család vett részt a már hagyományosnak mondható családos lelkinapon a józsefvárosi nagyböjti lelkigyakorlat keretében. Hála Istennek bővült a csapat, a temesváriakon kívül kürtösi és zimándújfalui családok is részt vettek.

Egy falat a léleknek

A hét első napján, kora hajnalban, sietve és aggódva, tanakodva, bensőleg tusakodva, kül­sőleg is hangot adva… vajon „ki hengeríti el nekünk a követ a sírbolt ajtajából?” (Mk 16,3)

Gyakran van úgy, hogy Jézus be van zárva a lélekbe, mint valami sírboltba, tehetetlenségre ítélve. Bűnöknek nehéz köve tartja őt, vagy legalábbis akarja tartani ebben az állapotban.

Útjelző

Mária iskolájában 115.

 

A próféták Isten kegyelméből fátyolon keresztül előre látták a közeledő Máriát.

Legelőször, mint láttuk, maga Isten hirdette meg őt, mindjárt a bűnbeesés után, az ősevangéliumban. Az elkövetkező időkben pedig mind több és több tulajdonságot jelentett be a tőle megígért Asszonyról.

Pitypang

Ördögtorony

Az Ördögtorony egy pusztához hasonló préri majdnem sík tájából emelkedik ki hatalmas sziklatoronyként. 160 kilométer távolságból is tisztán látható. A viszonylag sík terepből egy monumentális oszlop tör az ég felé, mintha valaki szándékosan építette volna. Sokan valóban azt hiszik, hogy mivel emlékmű, egy mesterséges építmény. Valójában egy vörösessárgás sziklaoszlopköteg, amely közel 400 méter magasságba emelkedik ki a környező vidékből. Tengerszinti magassága meghaladja az 1000 métert. Az alapnál 300 méter az átmérője, felfelé erősen karcsúsodik, a csúcsnál 85 méterre szűkül össze. Egy odalátogató turista feljegyzései szerint „az Ördögtorony az ország első nemzeti emlékműve, ami fura, mivel egy nagy bazaltszikláról van szó. A két kilométeres körutat bejárva a tanösvény szembesített a hely indián múltjával, így már kezdtük érteni, hogy lehet ez emlékmű. A sziklákra csak engedéllyel lehet fellépni…”

Hírek, hirdetések

Legyünk értékeink őrzői, legyünk értékek teremtői!

A címben jelzett mottóval nyitotta meg ünnepélyesen Böcskei László megyéspüspök március 26-án az 1992 óta működő, a tél során pedig teljesen megújult egyházművészeti gyűjteményt a nagyváradi római katolikus székesegyházban. Az eseményre érkező számos látogatónak Lakatos Attila kulturális referens mutatta be a tárlatot. A termekben tematikusan rendszerezett műtárgyak, az egyházművészeti gyűjtemény legszebb darabjai végigvezetik az érdeklődőt Nagyvárad középkori egyházművészetétől, a liturgikus fémtárgyak bemutatásán keresztül, a székesegyházak múltján és jelenén át a Szent László-kultuszig.