Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

XXII. évfolyam 14. szám, 2012. április 1.

Aktuális

Tavasszal ezt szoktuk tenni. Ennek is sajátos illata van: a kertekben füstöl a kerti munka eredménye – bár lassan már ezt se szabad az EU-s törvények miatt. Az elmúlt év be nem gyűjtött terméséről leolvadt hó azonban fölfedi így is a mocskot, a rothadást – vagy éppen a talán túlzásba vitt leszórt csúszásgátlók okozta szennyet.

Igen, a túlzásokkal adódik a legtöbb bajunk. Mert minden túlzás hazugság. Megalázza az embert, akit az igaz Isten igaz létre teremtett. A hazug fölösleget kell tehát eltakarítanunk, a használhatatlant, a csúfat – erre való a tavasz is, meg a nagyböjt is… Keressük most az újat és az újjászületést is természetesen, de a lényeget, a még értékeset, a ki nem dobandót, a többször használatosat is… A kacatok között az értéket, a mulandók között az állandót – sőt az örökkévalót. És valljuk be, nehezen találjuk.

Panoráma


Kicsit másképp 

Megmosni a melletted álló lábát. Kovásztalan kenyeret enni Jézussal és az apostolokkal a nagycsütörtöki vacsorán. Beülni Pilátus székébe és átérezni döntésének súlyát. Letenni terheidet Jézus keresztjéhez és végül vele együtt feltámadni – pillanatmorzsák egy olyan kiállításból, amelyet elmesélni nem igazán lehet, legfeljebb érzékeltetni…

Mindannyian tudjuk, hogy a nagyböjt az elcsendesedés, az önmagunkba nézés és a húsvétra való ráhangolódás időszaka. Számos módja van ennek, egyénileg és közösségileg egyaránt. Ebben segített egy kicsit másképp az a kolozsvári élménykiállítás, amelyet a Collegium Lutheranicum szervezett a nagyváradi Posticum Egyesülettel partnerségben. Kiscsoportokban jártuk be Jézus utolsó napjait a jeruzsálemi bevonulástól egészen a feltámadásig. A kor szellemét idéző díszlet, háttérzene, különleges hangeffektusok és nem utolsósorban a csoportvezető kísérőszövege segíti az utca zajából megérkező látogatók ráhangolódását.

Panoráma

Márton Áron az érsekség honlapján 

Március 25-én a gyulafehérvári érsekség honlapjának megújult változata köszöntötte a látogatókat, új menüpont jelent meg Márton Áron nevével. Az érdeklődő ezt a hírt találta a kiegészítés magyarázatára: „Bár az érsekség régi honlapján elhelyezett adatok javarészt eddig is helyet kaptak jelen oldalakon, ez nem teljes. Így például csak a régi honlapon volt elérhető az az anyag, amit Márton Áron püspökről állított össze az érsekség sajtóirodája 2005-ben. Most, Márton Áron boldoggá és szentté avatási ügye posztulációjának kezdeményezésére és gondozásában ez a dokumentáció átkerült ide.” A készítőkkel együtt reméljük, hogy a tervezett frissítések hozzájárulnak ahhoz, hogy nagy püspökünk alakja és életpéldája még ismertebbé váljon. Imádkozzunk boldoggá avatásáért, kérjük, hogy tanítása és példája valóban világító jel legyen mindannyiunk számára.

Panoráma

Lelki nap Nagyváradon  

Első ízben szervezte meg a nagyváradi püspökség a pedagógusok lelki napját a tavalyi pedagógusok találkozójának folytatásaként. A moderátor Sárközi Sándor piarista szerzetes volt, aki jelenleg Csíkszeredában szolgál, de papi hivatása mellett magyar–angol szakos tanárként több éves pedagógiai tapasztalattal is rendelkezik, így személyében olyan moderátort hallhattunk, aki lelki vezetőként és pedagógusként mindkét lélek rezdüléseit ismeri.

Panoráma

Lelki nap Szőkefalván 

Szőkefalva Erdély szívében helyezkedik el, Dicső­szent­már­ton és Marosvásárhely von­záskörében. A lankás dombokon épült település lakossága és vallása sokszínű. Katolikus temploma talán a legmagasabb dombon épült, onnan vigyázza övéi életét.

Már sokat hallottunk Szőkefalváról, mert ott a Szűzanya 12 év során 23 alkalommal jelent meg nyilvánosan Marián Rózsikának, a világtalan asszonynak, aki haláláig (2011. június 27.) a Szűzanyától kapott üzenetek apostola lett. 2005. június 17-én, az utolsó jelenés alkalmával pedig felfedte nevét: Itt, ezen a helyen a fény királynője. Elkészült a Szűzanya fénykirálynői szobra: ez hófehér ruhában ábrázolja, fodrai aranyban játszanak, fején aranyszínű korona. Elkészült a Napba öltözött asszony képe is, aki inkább a Napból alászálló asszony, olyan, mintha lehozná a földre az aranyban fénylő napsugár áradatát.

Panoráma

Ír nap

A gyulafehérvári Caritas sepsiszentgyörgyi kirendeltsége március 17-én az írek védő­szentjének tiszteletére immár hagyományossá váló, hangulatos ír napot szervezett a megyei könyvtárral közösen a Gábor Áron teremben Szent Patrik-nap – ír kultúrával fűszerezve címmel. Kovács Hajnalka, a kirendeltség önkénteseinek vezetője elmondta, hogy tavaly az önkéntességre, idén az ír kultúrának (irodalom és tánc), illetve Írország védőszentje, Szent Patrik életének megismerésére helyezték a fő hangsúlyt. A könyvtár munkatársai ír szerzők fellelhető könyveit mutatták be, a levetített film azt a legendát dolgozza fel, amely szerint Szent Patriknak köszönhetően Írország kereszténnyé vált: a pogány ír nemzetet kitartó munkával megtérítette, és sok templomot épített. Miután a film segített ráhangolódni a szigetországi lelkületre, a hangulatot a Szivárvány táncegyüttes táncosai fokozták. Tanárnőjük és vezetőjük, Antal Zsófia tanárnő bemutatta a tíz éve Csíkszeredában működő, óvodásokból, iskolásokból és felnőttekből álló csoportot, akik kopogós (troble) és balettcipős (light) táncot, modern és hagyományos feldolgozásút egyaránt bemutattak. Megkérdeztem néhány fiatalt, mit jelent nekik az ír tánc. A csíkzsögödi Pál Noémi három éve jár hetente kétszer táncot tanulni, bevallása szerint azért szereti, mert különleges, és pár nélkül is lehet táncolni. Az egyetlen fiú szereplő, Böjte Attila már hat éve táncol kitartóan a csapatban, neki felszabadulást jelent a tánc. Tamás Győző és felesége, Gabriella lelkesen beszéltek arról, hogy mindkét lányuknak nagy élmény a tánctanulás, elmondásuk szerint kitűnő lehetőség a hiperaktivitás feloldására.

Panoráma

Egyetemisták műsora a Mária Rádióban 

Hasonló a mennyek országa a kovászhoz, amelyet egy asszony megfogott és belekeverte hárommérőnyi lisztbe, amíg meg nem kelt az egész. (Mt 13,33) 

A Mária Rádió felkérése Takó István és Szőcs Csaba lelkészek egy régebbi ötletével találkozott, amikor egy fiatalokat foglalkoztató, fiatalokat megszólító rádiós műsort kezdeményeztek. Az első adás február 29-én volt, azóta a Kovász már ötödik hetében jár.

Takó István kolozsvári egyetemi lelkésszel és Lőrincz Szilárd vágó-szerkesztővel beszélgettünk erről.

Panoráma

Derűs arcok és tárt karok fogadtak március 17-én Miklós­váron: ott rendezték meg a sepsi-barcasági kerület ifjúságának nagyböjti lelki napját. Keresztes Zoltán miklósvári plébános köszöntötte az egybegyűlteket, majd a pár perces ismerkedés után László Rezső hargitafürdői plébános, erdélyi ifjúsági lelkész köszöntötte a csapatot, s előadásával, személyes tanúságtételével próbálta ráhangolni a résztvevőket a nap témájára: Az egyház visszatér otthonomba. Mi az álmunk a közösségről, melyek azok a közösségi programok, amelyekre áldását adja Isten? – e kérdésekkel vonultak a fiatalok a kiscsoportokba. Ott megfogalmazták álmaikat: hogy közösségeik mindig összetartóak legyenek, ahol Isten s az egymás iránti szeretet, a vidámság mindig jelen van, ahol a cselekedetekkel, a viselkedéssel tesznek tanúságot Istenről. A közösség legyen olyan, mint egy második otthon – fogalmazták meg a fiatalok. Míg Isten dicsőségére szolgál, bármilyen program teret kaphat. Délután a csapat közösen elmélkedte végig Jézus szenvedésének állomásait, majd néhány csendes pillanat után szentmise következett. Tamás Barna főegyházmegyei ifjúsági lelkész homíliájában elmondta, mennyire fontos mindenkinek megtalálni a helyét a közösségben. A szentmisén adott hálát a csoport a gyönyörű napért, az együttlétért. Köszönet Keresztes Zoltán plébánosnak és a miklósvári fiataloknak, hogy kiváló házigazdák voltak, a lelkészeknek, a baróti BAKI ének-zenecsoportnak és minden résztvevőnek a lelkiekben gazdag napért.

Panoráma

Megszentelték a peleskei görögkatolikus Istenszülő-ikont 

Március 24-én, szombaton Vasile Bizău máramarosi megyéspüspök Nagypeleskére ér­­kezett, hogy megszentelje a pe­­les­kei Istenszülő-ikont, amelyet vállukon vittek haza a gö­rög­katolikus hívek.

Panoráma

Amit a Jézus szíve-tisztelet valójában jelent

Március 22-én Nóda Mózes tartott liturgikus előadást a Jézus szíve-tiszteletről a Katolikus Akadémián 

A Jézus szíve-tisztelet sokakat biztató része az ún. nagy ígéret, amely azoknak szól, akik kilenc egymást követő hónap első péntekén gyónva és áldozva úgymond biztosítják maguknak (és szeretteiknek) az üdvösséget, azt, hogy haláluk majd úgy történik, hogy annak nyomán Isten látására juthassanak. „A nagy ígéret biztonságot és bizalmat sugall: bízom Isten irgalmában, de nem abszolút bizonyosság” – mondta a Katolikus Akadémián tartott előadásában március 22-én Nóda Mózes, és így magyarázta ezt: „mint Isten minden ajándékát, elfogadása után együtt is kell vele működni”, csak így teljesedhet ki a keresztény élet.

Panoráma

A szatmári székesegyház plébániájának fiataljai hívták egybe a város ifjúságát március 18-án, hogy imaórával készüljenek a húsvétra. Nagyböjtben szokás, hogy minden vasárnap imaórával, együtt készül az ifjúság húsvétra. Az esti szentmisék után találkoznak, hétről hétre más templomban. Az első nagyböjti vasárnapon a Szent Család-templomban találkoztak először, a Szentlélek- és a Kis Szent Teréz-templomban folytatták, míg március 18-án a székesegyház adott otthont a sokszínű csoportnak. Nagyböjt negyedik vasárnapján az elmélkedéseket Találkozni Jézussal címmel tartották, ehhez kapcsolódtak az elhangzó gondolatok, ezt erősítették az énekek. A fiatalok egymást buzdították az Istennel való találkozásra. Másfajta, mélyebb találkozásra hívtak most, nagyböjtben, mint amilyenre év közben időt szánnak. Az imaóra végén egymás kezét fogva mondták el az Úr imáját. Március 25-én a Szent János apostol és evangélista templomban bűnbánati liturgián vettek részt, majd a felkészülés zárásaként virágvasárnap a Kálvária-templom udvarán tartanak keresztúti ájtatosságot este nyolc órától.

Panoráma

Március 17-én du. 4 órától zsúfolásig megtelt a szatmárnémeti Dinu Lipatti Filharmónia előadóterme, amelyet a „misszió” hangulata töltött be: tenni akaró, tanúságtevő fiatalok előadását tekinthették meg a résztvevők. A Székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnázium X–XI. osztályos tanulói vitték színpadra profikat idéző felkészültséggel a Caritas et amor című darabot, amely Szent Erzsébet örökbefogadását, neveltetését, öntudatra ébredését mutatja be. Erzsébetet mint embert közelíti meg, bemutatva belső vívódásait, valamint missziós hivatását, amely a szegények, betegek gondozása, felkarolása. Erzsébet ugyanakkor mint keresztény édesanya s feleség is helytáll. Élete fontos mozzanatait próbálták megeleveníteni a fiatalok. A darab szerzője Ferency Noémi magyartanár, Szatmár szülötte, akinek nagy örömére szolgált, hogy csapata szülővárosában is bemutathatta e darabot. Több állomáson adták elő, mielőtt Szatmárnémetibe érkeztek: Torockón, Nagyenyeden, Kolozsváron. A fiatalok többsége még nem járt Erdélyben, így még különlegesebb élményben volt részük. A házigazda szerepet a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont töltötte be, nagy örömükre szolgált e feladat. Mindkét iskola részéről remélik, hogy tartós „testvérkapcsolat” kialakulásának első lépése volt e látogatás. Az előadás után a vendéglátók s résztvevők virágcsokrokkal, tapssal köszönték meg a színvonalas és felemelő előadást.

Panoráma

A keresztút az egyik legismertebb keresztény ájtatossági forma, melynek segítségével a hívek Jézus szenvedésein elmélkedhetnek, elmélyülve a nagyböjt üzenetében.

Idén március 18-án, nagyböjt negyedik vasárnapján került sor a szatmárnémeti Kossuth-kertben az immár hagyománnyá vált keresztútra, melyet a Szent József, a munkás férfiszövetség szervezett, és Kovács István, a Hildegárda plébánia segédlelkésze vezetett.

Panoráma

Első alkalommal szervezték meg a ministránsok hét templom zarándoklatát Szatmárnémetiben. 

A szatmári, erdődi és ugocsai esperességek ministránsait hívták Szatmárnémetibe március 24-én, hogy részt vegyenek a szatmári egyházmegyében számukra első alkalommal megszervezett Hét templom zarándoklaton. A templomok imádságos végiglátogatásának gondolata Néri Szent Fülöp nevéhez kötődik: ő járta végig az általa gondozott gyerekekkel, nehéz időkben, segítségért Róma hét patriarchális bazilikáját. Az Egyházmegyei Ifjúsági Iroda a misszió évében ezt a hitbe kapaszkodást, a fiatal ministránszarándok krisztushordozását akarta erősíteni a program megszervezésével, segíteni a gyerekek közösséggé formálódását.

Kitekintő

Március 19–25. között Lourdes-ban tartotta 15. nagygyűlését az UCESM (Európai Szerzetesi Elöljárók Konferenciája) Az élet mint hivatás témában, Így szólt hozzám az Úr: (Jer 1,4) mottóval. A rendezvényen 100 szerzetes és szerzetesnő vett részt 27 európai országból.

Egy falat a léleknek

• Soha sem kereste az Úr azt a dicsőséget, ami emberektől való. Ő jól tudja, hogy mi rejtőzik az ember szívében. Tudja azt is, hogy nincs meg bennünk az Isten szeretete! Ahelyett, hogy azt a dicsőséget keresnénk, amely Istentől való, egymást ajnározzuk és dicsőítjük. Jézus a jó pásztor. Ismeri övéit, ismer engem!

• Jézus az, aki vigyáz a nyájára, ugyanakkor ő az, aki megítéli a nyájat. Ő egylényegű az Atyával, aki az Atya jobbján áll, és jön elítélni élőket és holtakat. A juhokat jobbjára állítja, a kosokat pedig a baljára.

Útjelző

IV. parancsolat (8. rész) 

A 2011-es év Magyarországon a család éve volt. Ám nekünk is fontos hallani a családról. A család intézménye egyidős az emberiséggel. A Biblia szerint Ádám, Éva és gyermekik alkották az első családot. Isten áldotta meg ezt a frigyet, lelkükre kötve azt, hogy szaporodjanak, sokasodjanak és utódokkal töltsék be a földet. Isten akarta azt is, hogy minden családban boldog legyen a férj, a feleség és a gyermekek. Érdekes észrevétel, hogy az egykori paradicsomi állapot boldogságából mára csak a családok mentettek meg valamit: ez a jó keresztény családban megtalálható együttlét és szeretet.

Emlékezzünk régiekről

Hetven éve haltak meg: 

Szmollen Pál. Kapnikbányán született 1868. december 6-án. A gimnáziumot Nagybányán, Kolozsváron és Gyulafehérváron végezte, a teológiát szintén Gyulafehérváron. 1891. július 15-én szentelte pappá Lőnharth Ferenc püspök. Csatószegen, Tordán és Kolozsváron volt káplán, Ákosfalván, Oláhláposon, Erzsébetbányán, Bálványosváralján és Dobrán pedig plébános. 1937-től nyugdíjasként élt Kapnikbányán rokonainál. Minden nap misézett. 1942-ben, húsvét másodnapján rosszul lett szentmise közben. Néhány nap múlva, április 8-án meghalt. Temetését Petri Szép József kapniki plébános végezte. Sírja a kapnikbányai rótai temetőben van.

 

P. Csiszér Elek OFM. Csíksomlyón született 1856. november 6-án. A középiskoláit Csíksomlyón végezte. Fogarasy Mihály püspök szentelte fel 1879. július 25-én. Sokáig volt tartományfőnök. A ferences rend nagy megújítója volt. Szent életű szerzetes, nagy gyóntató volt. Márton Áron is püspökké szentelése lelkigyakorlatát és szentgyónását nála végezte. 1942. április 27-én hunyt el. Temetését Vasvári Aladár brassói főesperes-plébános végezte. Eredetileg az úgynevezett bolonyai temetőben volt a sírja. De ezt a temetőt az állami hatóságok felszámolták. Ekkor földi maradványait átvitték a Szent János-templom alatti kriptába.

 

Harminc éve halt meg: 

P. Écsy János OFM. A Hunyad megyei Rákosdon született 1919. június 9-én. 1943. június 20-án szentelték pappá. Sokáig Désen volt házfőnök. Kiváló történész és művészettudós, igazi lelki ember volt, sok helyen vezetett lelkigyakorlatot is. 1950-ben egy ideig börtönben volt. 1961. június 28-tól 1964-ig szintén börtönben szenvedett. Désen próbált működni, de hat hónap múlva a hatóság kiutasította. Ekkor került Szentágotára plébánosnak, majd Csíksomlyón házfőnök és tartományfőnök lett. 1982. április 19-én autóbaleset következtében halt meg. Csíksomlyón temették a kegytemplom kriptájába. A temetési szertarást Jakab Antal püspök végezte.

Fiatal vagyok és gondolkodom

n lehet: ha nem feledkezünk meg nagypéntekről.

A nagyhét szokásos megközelítése mellett lehetségesnek, sőt, nagyon érdekesnek tartom a hűség szempontjából is ránézni az eseményekre. Talán semmi más nem beszédesebb az emberi hűség törékeny mivoltával kapcsolatban, mint a virágvasárnap hozsannázásának és a nagypéntek Feszítsd meg! mondatának kontrasztja. Ugyanaz a tömeg követeli a keresztre feszítést, amely kész lett volna pár nappal azelőtt királlyá koronázni a szamárcsikón Jeruzsálembe bevonuló Jézust. Nem tett hűségesküt Jézusnak a tömeg – kezdhetné védőbeszédét a nép ügyvédje, s érvelhetne tovább mindenféle ravaszsággal, de azt nem tudná sehogy tisztára mosni, hogy elsősorban az adott, a kimondott szóhoz, lényegében önmagához nem volt hűséges a nép. Vagy amit előbb szavaival és megnyilatkozásaival mutatott, nem volt igaz – így is, úgy is sáros a helyzet.

Egy nép hűsége – ha beszélhetünk még egyáltalán ilyesmiről – az egyének hűségéből áll össze. S a hűtlenség is ugyanígy működik. Hűséges csak egy személy lehet, az az ember, akinek arcán még nem mosódtak el egészen a Teremtő által odafaragott vonások. Aki erkölcsi tudatának alapját – mert a hűségnek ehhez is nagy köze van – valami magasabb rendűben, egész pontosan Istenben tudja. Ez pedig akkor is igaz, amikor a házastársi hűségre gondolunk.

Virágvasárnap és nagypéntek fényében, de életünk nem egy tapasztalata nyomán is tudjuk, hogy végső soron, igazán és egyedül csak az Isten hűséges. Ha mi hűtlenné válunk, akkor is… Nekünk pedig marad a törekvés, minden elbukás után a talpra állás, az újrakezdés s a hit abban, hogy talán nekünk is sikerül. Jézus ugyanis eléggé magasra tette ebben is a mércét.

Pitypang

A nagyhét szent, mert középpontjában Jézus áll. Mint egy új teremtés: a régi megújulhat, újjászülethet.

Egy szenvedélyes szeretettel és szenvedéssel teli ember történetét fogjuk végigkísérni: ő az, aki „megalázta magát és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig”. Vele szemben senki sem maradhat közömbös. Jézus szenvedése, akár az emberek gyengesége és fájdalma, nem színházi előadás, amit a távolból figyelhetünk. Milyen könnyű nézőnek maradni és csak azon aggódni, nehogy mi is részesévé váljunk mindennek; milyen könnyű szánalmat érezni, de távol maradni. Jézus szenvedése a szeretet szenvedélye. Leleplezi ridegségünket és a szívünket emésztő saját szenvedélyeink kicsinyességét. Jézus nem törvénnyel változtat meg minket, hanem hatalmas szeretetével. Miért ítélik el Jézust? Mert az ember az irgalomnál jobban szereti a törvény előírta áldozatot; mert a határtalan szeretet összezavarja és megijeszti az embert; az eszesek fortélyai miatt; a pénz bálványimádása miatt; az igazak iránt érzett bizalmatlanság miatt; mert számunkra csak önmagunk szeretetének hagyománya és szokása létezik, amely erősebb az emberségnél. Ő az, akit védeni, óvni, szeretni kell. Nem elég, ha az ember nem csinál semmi rosszat, vagy megmosni kezünket és nem dönteni: szeretni kell ezt az embert. Aki nem a szeretetet választja, az a gonosz cinkosává válik.

Hírek, hirdetések

Magyar misét kérnek a csángók

A csángó tanács küldöttsége rendszeres magyar nyelvű misék engedélyezését kérte Románia apostoli nunciusától. A jászvásári püspökséghez tartozó, moldvai csángó falvakban románul miséznek a katolikus papok, ez alól csak a magyarországi turisták számára rendezett alkalmi szertartások jelentenek kivételt. A delegáció tagjai a csángó tanács öt tagszervezetét képviselték. A bukaresti küldöttségben Nyisztor Tinka, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke, Duma András, a Szeret Klézse Alapítvány elnöke, Gyurka Valentin, a Külsőrekecsinért Egyesület elnöke, Antal János, a forrófalvi Phoenix Egyesület elnöke és Duma Dániel, a csíkfalusi Csángó Rádió munkatársa vett részt.  Nyisztor Tinka az MTI-nek elmondta: hatéves szünet után jött ismét csángó küldöttség Románia és Moldva Köztársaság apostoli nunciatúrájára Bukarestbe, ahol most először találkoztak Francisco Javier Lozano pápai nunciussal. A nuncius elődje, Jean-Claude Perisset érsek a 2004-es jászvárási zsinaton elérte azt, hogy a moldvai püspökség legalább a magyarországi vendégek látogatásakor engedélyezzen alkalmi, magyar nyelvű misét a csángó templomokban – magyarázta Nyisztor Tinka. A csángó tanács most azzal a kéréssel fordult a Vatikán romániai képviselőjéhez: segítsen elérni, hogy rendszeresítsék a magyar nyelvű szertartásokat, és azokról ne tiltsák ki a csángókat. „Most csak ez van nálunk, de ez nem jó, mert mi nem azért jártunk, hogy a magyarországi vendégeknek legyen miséjük Pusztinában, és csak úgy tudunk mi is misét hallgatni, őmellettük. De valóban kellett ez a hat év, hogy kiderüljön, hogy ezek a misék nem nekünk szólnak” – mondta Nyisztor Tinka. A csángó küldöttség tagjai elmondták, hogy a jászvásári püspök többször is megígérte nekik a magyar nyelvű misét. Tudomásuk szerint két olyan pap is szolgál az egyházmegyében, aki évekig tanult Magyarországon, a püspök mégsem küldte őket csángóföldi szolgálatra, inkább egy állatfarmon és egy Jászvásár melletti faluban foglalkoztatja őket. Gyurka Valentin beszámolója szerint a nuncius barátsággal fogadta a csángó küldöttséget, és azt ígérte, közbenjár ügyükben a jászvásári püspöknél. (MTI)