Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

Pitypang

Karácsony-sziget és élővilága

Sokan nem is tudják, milyen szenzációs jelenségek, természeti és élőlényi ritkaságok vannak a Földön. Egy különleges jelenség játszódik le minden évben az Ausztráliához tartozó Karácsony-szigeten. Az apró Karácsony-sziget az Indiai-óceán területén található, 2600 kilométerre az ausztráliai Perth városától és 350 km-re délre Jáva szigetétől. A Brit Kelet-Indiai Társaság Royal Mary nevű hajójának kapitánya nevezte el így, aki 1643. december 25-én, karácsony napján érkezett oda. A sziget első térképét Pieter Goos jelentette meg 1666-ban, ezen a térképen a sziget neve Moni. A sziget belsejét először 1857-ben az Amethyst legénysége derítette fel. Megpróbálták elérni a sziget legmagasabb pontját is, de a sziklák ezt lehetetlenné tették. 1887-ben a brit haditengerészet Flying Fish nevű hajója Maclear kapitány parancsnoksága alatt jó horgonyzóhelyet talált abban az öbölben, melynek neve mindmáig Flying Fish Cove. Az ausztrál fennhatóság alá tartozó, önrendelkezés nélküli szigetet ma körülbelül 1500 fő lakja, ebből 70% kínai, 20% európai és 10% maláj származású. Hivatalos nyelve az angol. Felszínét nagyrészt esőerdő borítja, amelynek 63%-a nemzeti park.

A sziget főleg a bámulatos vörös tarisznyarák populációjáról híres, melynek egyedei az erdőktől a tengerpartig vándorolnak. Az esős időszak beköszöntével kezdetét veszi a körülbelül 44 millió vörös rák „maratonja” a tengerpart felé, ilyenkor a sziget belsejétől a tengerpartig tartó, mintegy nyolc kilométeres szakasz egyetlen összefüggő mozgó vörös szőnyeggé változik – ez a világ leghosszabb „futótávolsága” a szárazföldi rákok számára. A nőstények petéket raknak a tengerbe ásott lyukakba, ahol kikelnek a lárvák és apró rákokká fejlődnek ki. Miután egy hónapig az óceánban maradnak, a mindössze öt milliméter nagyságú rákok csatlakoznak a felnőttekhez, hogy megtegyék a hazavezető hosszú utat. Miután a rákok elérik a szigetet, a következő három évre elrejtőznek a sziklaszirtek és az erdő fái között. A migráció idején egyre több vörös tarisznyarákot ölnek meg. Nemcsak a kiszáradás veszélyezteti őket az erdőirtások miatt, hanem az autók is sok rákot elütnek az átkelés idején. A Karácsony-sziget Nemzeti Park munkatársai szeretnék megvédeni a rákokat attól, hogy az autók összezúzzák őket, ezért nemcsak az utakat zárják le időszakosan, hanem figyelmeztető táblákat is elhelyeznek és műanyagból készült kerítéseket is építenek az utak mentén, hogy biztonságos átkelőhelyekhez tereljék a rákokat. A rákok vonulása a sziget egyik legfontosabb turistalátványossága. Mivel a sziget távol esik a kontinensektől, különleges élővilága van, ami egyedülállóvá teszi. A rákok életük nagy részét az erdőben töltik, és a lehulló leveleket, gallyakat rágcsálják. A számukra ehető szemetet is megeszik, ezért fontos szerepük van az erdő és a sziget ökoszisztémájában. A Princeton Egyetem kutatói hosszú ideig végeztek vizsgálatokat a karácsony-szigeti vörös rákokkal kapcsolatban. Az állatok viselkedését figyelve kimutatták, hogy a rákok vándorlásának kezdete egyértelműen függ az eső mennyiségétől. Átlagos években a rákok mindig az esős évszak kezdetén, októberben–novemberben kezdik el a vándorlást, az 1990-es évek óta azonban túlsúlyban vannak azok az évek, amikor nagy a szárazság. A mérések azt mutatják, hogy ha az esős évszak kezdetén nincs legalább 22 milliméteres csapadék, akkor a rákok nem indulnak el a tengerpart felé, tehát ezekben az években nincsenek utódok. A rákok hiánya nemcsak a szárazföldi, hanem a tengeri ökoszisztémának is rossz. A rákok lárváit a nyíltabb vizeken élő planktonevő cetcápa vagy bálnacápa és a ráják közé tartozók is eszik, nem beszélve a partvidék halairól. A karácsony-szigeti vörös rák így vált a globális klímaváltozás jelzőszervévé: ha nem esik elég eső, nem szaporodik, ami hosszabb távon igen komoly következményekkel jár a környék szárazföldi és tengeri ökoszisztémái szempontjából. Aki nem szakértő, de kíváncsi a világra, annak ez a jelenség valóságos természeti csoda!

 

 

Összeállította: Minier Csaba