Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

Panoráma

Tánczos Vilmos néprajzkutató, egyetemi tanár Népi vallásosság című előadása nyitotta március 20-án a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Kara által szervezett Katolikus Akadémia második félévi előadásainak sorát. Az ismert szakember nagy ívű előadásában tisztázta a népi vallásosság mibenlétét, bemutatta jelenségeit, és arról is beszélt, milyen kapcsolatban áll ez a hivatalos, az egyházi intézmények és azok képviselői által hirdetett vallásossággal. Ez azért érdekes kérdés, mert néhány, a nép körében meglévő gyakorlatot különféle korokban különféle okokból nem néztek jó szemmel az egyházi tisztségviselők. A csángó népi imádságok értéke ma vitathatatlan, azokat néprajzkutatók összegyűjtötték, s ma nyelvi, néplélektani, népszokásbeli dokumentumok, bár egyes fordulatok, gondolatok inkább pogány emlékeket idéznek, mágikus elemeket mutatnak, mintsem a katolikus dogmatika világát. Tánczos Vilmos beszélt arról is, hogy a hagyományos világban a paraszti világkép rendszerszerűen működött, s benne a vallás és mágia szinkretizmusa a teljes világképet lefedi. Érzékeltette a népi vallásosság jellegét, s saját kutatói dilemmáiról is beszélt, hiszen gyakorló katolikusként és egyben néprajztudósként nem mindig egyszerű az észlelt jelenségeket elhelyezni, osztályozni és kezelni. Érdekességeket is felvillantott gyűjtőmunkája anyagából, ezek egy részét képileg illusztrálta, így a jelenlevők olyan ábrázolásokat is láthattak, amelyek létéről sejtelmük sem volt (például az oltárokra beépített, ott elrejtett, rontás ellen ható elemek). Kitért a csíksomlyói Mária-kultusz különböző elemeire, a Babba Mária-kérdésre, s arra, hogy nyilvánvalóan a kereszténység egy korábbi pogány vallásosságra épült, annak elemeit is beolvasztva a maga gyakorlatába: ez nem csak magyar, de minden nép esetében megtörtént. A keresztény vallás életképességét, hatékonyságát is bizonyítja ez. Talán ez is mutatja a ma követendő helyes irányt a népi vallásosság jelenségeit észlelve, amelyeknek mai változatait is megfigyelheti az értő szemlélő például a vallásos tartalmú elektronikus körlevelek esetében, amelyek a hivatalos tanítással összhangban levő tartalom esetében is tartalmaznak egy mágikus mozzanatot: a továbbküldésre vonatkozóan… Az előadó szerint amíg ez a mozzanat nem romboló jellegű, tolerálása indokoltabb üldözésénél: ha a mindennapi élet minden enyhén mágikus elemét a teljes racionalitással akarnánk helyettesíteni, nemcsak lehetetlen vállalkozásba kezdenénk, de nagyon steril, elvont, az élő elemektől megfosztott világnézet végül a hit mozzanatát is kiszűri: látható ma, hogy a spiritualitás elevenségére nyitottak az emberek, ám a formáktól, a túlzott racionalizálástól és szabályozottságtól irtóznak. A nép gyermekei, mutatta példáiban is Tánczos Vilmos, ragaszkodtak Istenhez, miközben tudományos szemszögből nézve akár babonásnak is tekinthető gyakorlatokat is végeztek: számukra e kettő nem volt ellentétben, ugyanakkor ragaszkodásuk és hitük – mint a csángók esetében is látjuk – sok viszontagságot képes átélni, kevésbé sérülékeny és erősebben gyökerezik Istenbe, mint a pusztán egy lábon álló, a ráció lábára támaszkodó hit esetében.

 

A csütörtöki előadást most először követte március 21-én, pénteken délután szemináriumi alkalom: Nóda Mózes segítségével merültek el az érdeklődők (akik közt volt nyugdíjas és diák egyaránt) a szentmise világában.

Április 10-én a Katolikus Akadémia előadás-sorozatában Marton József következik, aki Nagy Konstantin és a keresztények vallásszabadsága címen tart előadást, április 4-én a szemináriumot Jitianu Liviu vezeti a keresztény identitás kérdéseiről.