Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

XXIV. évfolyam 13. szám, 2014. március 30.

Könnyen és sokszor vesszük ajkunkra a szabadság szót, különösen március hónap táján: ünnepeljük, emlékezünk rá, dicsőítjük, követeljük…De mi közünk hozzá? Mi marad mindebből? Hogyan lesz a mienk? Egyáltalán: mire gondolunk, amikor „szabadságot” mondunk? Mennyire érezzük szabadnak magunkat? Mihez mérjük szabadságunkat?

„Amíg te is csak másnál szabadabb vagy / Te sem vagy még szabad, te is csak…/ Gyáva rab vagy”írja Heltai Jenő Szabadság című versében.

Amikor azonban azt tapasztalom: ma picit szabadabb vagyok, mint tegnap, és ez nem a külső körülményeim, hanem belső történések eredménye, az már a helyes, vágyott utat jelzi számomra. Ez a fajta szabadság a léleké, és végső soron ajándék, amelyet teremtettségünkkel, istengyermekségünk részeként kaptunk. Egész életünk választások sorozata: lemondunk-e ennek a kincsnek egy újabb darabkájáról, vagy próbálunk az elveszettből valamit újra kérni és befogadni. És erről (is) szól minden nagyböjt: hogy attól, aki egyedüli birtokosa és ajándékozója ennek a kincsnek, újra meg újra kérjük, figyelmünkkel, belső hozzáállásunkkal és gyakorlatainkkal pedig megnyíljunk a befogadására.

Panoráma

Háromnapos nem hivatalos látogatást tett Erdélyben március 16–19. között dr. Áder János, a Ma­­gyar Köztársaság elnöke, feleségével, Hercegh Anitával. Székelyföldön járva megtekintették a sep­­si­szentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumot, a felső­­csernátoni Haszmann Pál Múzeum gyűjteményét, Kézdivásárhelyen a köztársasági elnök megkoszorúzta Gábor Áron egész alakos szobrát. A nyer­gestetői csata emlékhelyén kopjafát állítottak a csatában elesett hősök közös sírjára, Madéfalván pedig megkoszorúzták a 250 éve történt vérengzés emlékművét. Látogatásuk utolsó napján Kolozs megyében megtekintették a bonchidai Bánffy-kastélyt, Válaszúton felkeresték Kallós Zoltán néprajzkutatót, délután pedig a kolozsvári Házsongárdi temetőben tisztelegtek több tudós, költő és az 1848-as honvéd tisztek sírjai előtt. Látogatási programjának befejezéseként az elnöki pár elhelyezte a kegyelet virágait.

Panoráma

Tisztelők, barátok, a jó ügy megvalósulásának örvendők csatlakoztak a piarista nővérekhez rendalapítójuk ünnepén, Nagykárolyban, a Kala­zanci Szent József-templomban tartott szentmisén. A fő­celeb­ráns, Schönberger Jenő püspök a legszentebb áldozat elején Boldog Celestina Donatiról elmondta, a világ sok kegyelmet kapott az ő közvetítésével, de szólt a jubileumi évről is, melyben a hit, valamint az Isten iránti szeretet megerősödését reméli.

Az evangélium után Kanti Ágnes, a Jó Pásztorról nevezett Ágnes nővér újította meg egy évre szóló fogadalmát és lépett ezzel a rend kötelékében a második évébe, majd a nővérek közösen is megújították Istennek tett fogadalmukat.

Panoráma

Minden kántor nevében köszönet a szervezőknek, hogy lehetővé tették a kántorok számára a lelkinapot s ezáltal a fejlődést, a hitben való megerősödést, a kántori teendők ellátásában az ösztönző szeretetet, hűséget Istenhez, egyházunkhoz, az elöljárókhoz.

Kicsinyes, önző emberi gondolkodásra vall, amikor valaki azt kérdezi: „Érdemes? Milyen jutalmat kapsz érte?” A kántor nem azért végzi szolgálatát, mert kivételes viszonzást vár, hiszen a mennyei Atya szolgálata ez, és Istent nem jutalom reményében szeretjük, hanem azért, mert ő előbb szeretett mindenkit! A Nagyváradon tartott lelkinapot Asztrik ferences szerzetes: igazi lelkivezető, ugyanakkor zeneileg felsőfokon képzett kántor vezette, ezáltal mindkét szolgálat szépségét és nehézségét is átéli és megérti. Örömmel töltötte el a résztvevőket a rájuk hangolt vezetés, ezáltal a résztvevők megnyíltak, mertek kérdezni, és választ is kaptak sok olyan kérdésre, a sajátos munkával, de az egyéni hittel kapcsolatban is, amit talán máskor nem volt bátorságuk megfogalmazni és feltenni. A bizalom légköre jellemezte a lelkinapot, jó volt együtt lenni, felhőtlenül nevetni a szünetben, együtt ebédelni és érezni, hogy a kántor is fontos az egyházközségben, az egyházmegyében, fontos a főpásztor és a papok szemében.

Panoráma

Az anyaszentegyház védőszentjének, Szent József, Szűz Mária jegyesének ünnepén Schönberger Jenő püspök mutatta be Kaplonyban a búcsús szentmisét. A népes közösség előtt a bevonulást követően Ferenc pápáról emlékezett meg, aki egy évvel ezelőtt vette át hivatalosan az egyház vezetését: „Szent József oltalmazza és a jó Isten segítse a nagy munkában, ami az egyház vezetését illeti. Ugyanakkor nagy szeretettel imádkozom és kérem Szent József közbenjárását Kaplony minden családjáért, különösen az édesapákért, családfőkért, hogy a szent család fejét követve tudjanak példaképek lenni, tudják családjukat, gyermekeiket Istenhez vezetni.”

Panoráma

Tánczos Vilmos néprajzkutató, egyetemi tanár Népi vallásosság című előadása nyitotta március 20-án a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Kara által szervezett Katolikus Akadémia második félévi előadásainak sorát. Az ismert szakember nagy ívű előadásában tisztázta a népi vallásosság mibenlétét, bemutatta jelenségeit, és arról is beszélt, milyen kapcsolatban áll ez a hivatalos, az egyházi intézmények és azok képviselői által hirdetett vallásossággal. Ez azért érdekes kérdés, mert néhány, a nép körében meglévő gyakorlatot különféle korokban különféle okokból nem néztek jó szemmel az egyházi tisztségviselők. A csángó népi imádságok értéke ma vitathatatlan, azokat néprajzkutatók összegyűjtötték, s ma nyelvi, néplélektani, népszokásbeli dokumentumok, bár egyes fordulatok, gondolatok inkább pogány emlékeket idéznek, mágikus elemeket mutatnak, mintsem a katolikus dogmatika világát. Tánczos Vilmos beszélt arról is, hogy a hagyományos világban a paraszti világkép rendszerszerűen működött, s benne a vallás és mágia szinkretizmusa a teljes világképet lefedi. Érzékeltette a népi vallásosság jellegét, s saját kutatói dilemmáiról is beszélt, hiszen gyakorló katolikusként és egyben néprajztudósként nem mindig egyszerű az észlelt jelenségeket elhelyezni, osztályozni és kezelni. Érdekességeket is felvillantott gyűjtőmunkája anyagából, ezek egy részét képileg illusztrálta, így a jelenlevők olyan ábrázolásokat is láthattak, amelyek létéről sejtelmük sem volt (például az oltárokra beépített, ott elrejtett, rontás ellen ható elemek). Kitért a csíksomlyói Mária-kultusz különböző elemeire, a Babba Mária-kérdésre, s arra, hogy nyilvánvalóan a kereszténység egy korábbi pogány vallásosságra épült, annak elemeit is beolvasztva a maga gyakorlatába: ez nem csak magyar, de minden nép esetében megtörtént. A keresztény vallás életképességét, hatékonyságát is bizonyítja ez. Talán ez is mutatja a ma követendő helyes irányt a népi vallásosság jelenségeit észlelve, amelyeknek mai változatait is megfigyelheti az értő szemlélő például a vallásos tartalmú elektronikus körlevelek esetében, amelyek a hivatalos tanítással összhangban levő tartalom esetében is tartalmaznak egy mágikus mozzanatot: a továbbküldésre vonatkozóan… Az előadó szerint amíg ez a mozzanat nem romboló jellegű, tolerálása indokoltabb üldözésénél: ha a mindennapi élet minden enyhén mágikus elemét a teljes racionalitással akarnánk helyettesíteni, nemcsak lehetetlen vállalkozásba kezdenénk, de nagyon steril, elvont, az élő elemektől megfosztott világnézet végül a hit mozzanatát is kiszűri: látható ma, hogy a spiritualitás elevenségére nyitottak az emberek, ám a formáktól, a túlzott racionalizálástól és szabályozottságtól irtóznak. A nép gyermekei, mutatta példáiban is Tánczos Vilmos, ragaszkodtak Istenhez, miközben tudományos szemszögből nézve akár babonásnak is tekinthető gyakorlatokat is végeztek: számukra e kettő nem volt ellentétben, ugyanakkor ragaszkodásuk és hitük – mint a csángók esetében is látjuk – sok viszontagságot képes átélni, kevésbé sérülékeny és erősebben gyökerezik Istenbe, mint a pusztán egy lábon álló, a ráció lábára támaszkodó hit esetében.

Panoráma

Március 21–23. között rendezték meg a kézdi­vá­sár­helyi Nagy Mózes Elméleti Líceumban a főegyházmegyei vallás tantárgyversenyt. Az erdélyi iskolák helyi szakaszairól továbbjutott 69 római katolikus tanuló tett tanúbizonyságotfelkészültségéről és hitéről.

A szombati ünnepélyes megnyitó szentmisével vette kezdetét a rangos rendevény, amelyen dr. Horváth István főtanfelügyelő, Vargha Béla főesperes-plébános, dr. Gál László főegyházmegyei főtanfelügyelő-helyettes, Beján András igazgató és dr. Mocsáry Beáta aligazgatónő jelenlétében köszöntötte a részt vevő diákokat, kísérő tanáraikat és a helyi szervező tanárokat, akik lelkes – időt, fáradtságot nem kímélő – munkájukkal nemcsak lehetővé tették, hanem igazi ünneppé is varázsolták az együttlétet.

Panoráma

Az utazás lehetőségét kínálja a szatmári püspökség a hívek számára. A zarándoklat fizikai és lelki út, a résztvevők nem csupán új helyeket ismerhetnek meg, de töltekezhetnek, hitéletük fejlődését segítheti a megszokottból való kimozdulás, a kegyhelyek meglátogatása, a csodák nyomait őrző vidékeken történő szemlélődés. Erre idén először április 25–29. között Rómában nyílik lehetőség, ahol XXIII. János és II. János Pál pápák szentté avatásán is részt vehetnek a zarándokok. Lourdes a második úti cél, amit Budapest–Bécs–Linz útvonalon érnek el. Meglátogatják a jelenés helyét, felkeresik a Szent Bernadett-templomot, és részt vesznek a körmeneteken. Az utazás június 22–30. között lesz. Mariazell július 21–24. között látja vendégül a szatmári utazókat, akik Lilienfeld, Admont, Hallstatt és Seckau településeket is megcsodálják. Litvánia, Lettország és Észtország vallási szempontból legérdekesebb helyeit augusztus 27–szeptember 4. között lehet megtekinteni, a szentföldi zarándoklat idén október 21–30. között lesz. Ez utóbbi a legtöbb látnivalót kínáló út, a keresztény hit legfontosabb helyszíneit foglalja magába Jerikó, Betlehem, Kána, Názáret, Kafarnaum, Jeruzsálem, az Olajfák hegye, a Via Dolorosa érintésével. A zarándoklatokra jelentkezni, azokról érdeklődni az 1 Decembrie 1918 utca 2. szám alatt, a püspökségen személyesen lehet, valamint a 0261–714955, 0261–716451 és 0744–483444-es telefonszámokon Mekker Enikő szervezőnél. Részletes információkat találnak a szatmariegyhazmegye.ro oldalon is, a zarándoklatok menüpont alatt.

Kitekintő

Toronto, Cambridge, Ottawa és Montreal magyar közösségeiben is felhangzott a nagy erdélyi főpásztor boldoggá avatásáért szóló ima 

Az igazság védelmében és a szeretet szolgálatában az üldöztetés és a börtön nem szégyen, hanem dicsőség. (Márton Áron)

Az erdélyi egyházi múlt kiemelkedő személyiségei emlékének ápolását zászlajára tűző Jakab Antal Keresztény Kör vezetői Isten szolgája Márton Áron püspökké szentelésének (1939. február 12.) hetvenötödik évfordulójakor Erdélytől távoli templomokban segítették az ott élőket, hogy csatlakozzanak az imához. Márton Áron minden magyaré a földkerekség minden szegletében. Szórja fényét a világon szerteszét címen február 16-án, Linzben a Guter Hirte- (Jó Pásztor) templomban megnyitott emlékprogram-sorozattal a nyugati diaszpórában élő honfitársakhoz fordultak. A torontói Kaleidoszkóp Hagyományőrző Klub meghívását elfogadva, március 2-án Torontóban a Szent Erzsébet-templom halljában, március 7-én a Kitchener-Waterloo-Cambridge-Guelph és környékén élő magyarokat tömörítő cambridge-i Kossuth Házban, március 8-án Ottawában a Magyar Házban, március 9-én Montrealban a Magyarok Nagyasszonya-templom rendezvénytermében idézték fel a magyar közösségekkel együtt a gyulafehérvári egyházmegyét 42 éven át irányító nagy erdélyi főpásztor, Márton Áron püspök rendkívüli emberi és főpásztori alakját.

Kitekintő

Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia Tár­­sadalomtudományi Kutatóközpontja Kisebbségkutató Intézetében mutatták be március 18-án a Márton Áron erdélyi püspök életére vonatkozó újabb kutatások eredményeit összegező Az idők mérlegén című, a budapesti Szent István Társulat és a kolozsvári Verbum közös kiadásában megjelent tanulmánykötetet, valamint a nagy püspök írásaiból készült válogatást a Székely Könyvtár sorozatban.

Egy falat a léleknek

· Mily félelmetesen csodálatos az, hogy Isten az ő képére és hasonlatosságára teremtett meg minket. Mózes és az ószövetségi nagy kiválasztottai szemtől szembe látták az Urat és beszélgettek véle. Miután Mózes kijött a szent találkozás helyéről, arca ragyogott, amelyet kendővel takart el.

·  Istennek a képmása nem más, mint az Úr Jézus Krisztus. Isten, a mi mennyei Atyánk föltárta, kinyilatkoztatta benne az ő arcát. Az ő Szent Fiának képére és hasonlatosságára teremtett meg minket.

Útjelző

Valami végsőt érintünk meg 

Dr. Hóka Imre csodálattal van a Szűzanya iránt: „Ő Istent adott. Lehozta az eget. Bemutatta a Mi Atyánkat a Fiúistenben. Megnyitotta a titokzatos eget és kinyilatkoztatta az Istent. Ő az az élet, mely az isteni életkörön belül esik.”

A Szűzanya élete az isteni életkörön belül esik. De az enyém is. Az isteni életkörben vagyok, ha komolyan veszem azt, hogy Isten a saját képére és hasonlatosságára teremtett engem, azt, hogy Isten gyermeke, a mennyország örököse és Krisztus misztikus testének, az egyháznak tagja vagyok.

Pitypang

Báró Nopcsa Ferenc

1877-ben született Déván, mások szerint Szacsalon (Hunyad megyében). Erdélyi gazdag bárói családból származott. Tanulmányait Bécsben végezte a Theresianumban. Egy alkalommal a hunyadi birtokon őssárkánygyík csontjaira bukkantak: a báró húga, Nopcsa Ilona ősállatcsontokat talált Szentpéterfalva határában. A szünidő végeztével az ifjú Nopcsa Ferenc magával vitte a csontokat Bécsbe, hogy megmutassa Eduard Suessnek, az elismert földtanprofesszornak. Suess megállapította, hogy krétakori dinoszauruszok maradványait lelték meg Erdélyben, és ekkor érdeklődése az őslénytan felé fordult. Már 1899-ben szakszerű előadást tartott erről a témáról a Bécsi Akadémián, és tanulmányait írásban is közölte. Hogy bővítse tanulmányait, Olaszország, Franciaország, illetve Anglia egyetemeire járt, 1903-ban doktorált. Bár több sárkánygyíkot nem talált, kutatásaival mégis az akkori Európa leghíresebb paleontológusai közé verekedte fel magát. Ki is volt ő? Világhírű őslénykutató tudósember, geológus és kíváncsi utazó, tapasztalt Albánia-szakértő, egyben kém, önjelölt király, aki a repülőgép-eltérítéstől sem riadt vissza, ha úgy hozta a sors. Otthonosan mozgott a legmagasabb rangú tudományos műhelyekben, de volt, hogy hónapokat töltött álruhában, román pásztorként a Déli-Kárpátokban, vagy épp Albániában konspirált a török hadsereg ellen – előbb a Monarchia, majd később a maga javára. Nem kétséges, vonzotta a politikai porond is. Életének a második legnagyobb kutatási területe Albánia volt. Akkor még földtanilag Albánia nem volt ismert. Nopcsa Ferenc 1905–1907 között geológiai feltáró expedíciót szervezett. Ennek köszönhetően Észak-Albánia és a Balkán-félsziget földrajzilag és geológiailag a legjobban feldolgozott területévé vált. Munkájáról A legsötétebb Európa – vándorlások Albániában címmel írt beszámolót, földtani munkásságának eredményeit pedig a Geologica Hungarica III. kötetében (1929) foglalta össze. A földrajztudományi kutatások mellett értékes néprajzi megfigyeléseket és gyüjtőmunkát is végzett. 1925-ben lett a Földtani Intézet igazgatója. Ezek után folytatta az Adriai-tenger mentén a geológiai kutatásokat. 1928-ban annyira neves kutatónak tartották, hogy a Berlini Földrajzi Társaság tiszteletbeli tagjává választotta. 1929-ben összetűzött a magyar tudományos körökkel, és ahogy élettörténete, úgy halálának körülményei sem szokványosak: a báró bécsi lakásában előbb altatóval elkábította, majd lelőtte hűséges albán titkárát, ezután önkezével vetett véget saját életének is. Tettét egyre jobban elhatalmasodó idegrendszeri betegségével és romló anyagi helyzetével indokolta a rendőrségnek írt búcsúlevelében.

Jegyeskurzus indul Marosvásárhelyen

A Katolikus Családpasztorációs Iroda szervezésében április 8-án, kedden újabb jegyeskurzus indul Marosvásárhelyen. A jegyeskurzus egyházi és szakmai segítség házasságra készülő fiataloknak, lehetőség a párkapcsolat elmélyítésére, ismerkedési lehetőség más párokkal, közösségben való felkészülés a szentségi házasságra és a keresztény családi életre. A kurzus nyolc hétig tart. A találkozók kedd esténként 7–9 óra között lesznek. Lelkész, orvos, pszichológus szakemberek és keresztény házaspárok a meghívottak. Az együttlétek interaktív jellegűek. A szervezők azok jelentkezését várják, akik 2014 folyamán szeretnének összeházasodni. Jelentkezhetnek olyan párok is, akik szeretnék jobban megismerni önmagukat és kapcsolatukat. A kurzus házigazdái: Sófalvi Szabolcs és Adél háromgyermekes szülők. Jelentkezni április 4-ig lehet Szénégető Istvánnál: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., 0743-138784 vagy a Sófalvi házaspárnál: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., 0744-799055. (A következő kurzus 2014. október 7-én indul és december 9-én ér véget.)