Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

XXVI. évfolyam 12. szám, 2016. március 20.

Bizonyára érdekes és szerteágazó vállalkozás lenne a tömegek manipulálásának krónikáját megírni, akárcsak egy ország vagy régió történetének viszonylatában is. A kérdés nem alaptalan a kereszténység múltjának vizsgálata esetében sem, sőt, Jézus nyilvános működése során is találunk ilyen epizódot. A legszembetűnőbb éppen a virágvasárnap és a nagypéntek közötti hatalmas szakadék: a jeruzsálemi bevonuláskor hozsannázó tömeg különösebb nehézség nélkül hangolja át magát néhány nap alatt a „Keresztre vele!” felkiáltásra.

Ilyen a tömeg: hangolódik és hangolható. Minden korok hatalmasai jól tudják ezt, és alkalmazzák is azokat a módszereket, amelyek a mai, virtuális világban is a hatalom megszerzését vagy megtartását szolgálják. A tömegeket ki lehet hívni az utcára, fel lehet tüzelni őket hangzatos ígéretekkel, amelyekről már az első pillanatban tudható, hogy javarészt nagy ügygonddal felfújt lufik, mégis működnek a módszerek. Készülhetünk rá, hogy lesz hamarosan ígéret-dömping, bő mellényű elképzelés-licit, összeugrasztás és széthangolás: választási évben vagyunk.

Az igazi keresztény nem tömegember. Nem a pillanatnyi politikai vagy gazdasági csillagálláshoz alakítja az életét és értékrendjét, hanem azzal szemben mértéktartóan kritikus, mert Szent Páltól megtanulta a leckét: „Vizsgáljatok felül mindent, a jót tartsátok meg!” (1Tessz 5,21)

Panoráma

Fotók: Csog IldikóIrgalmasság  a családban 

Van, aki úgy gondolja, hogy az irgalmasság kimondottan a jó Isten feladata, és lám kiderült, hogy nekünk is van közünk hozzá – lehetett volna a kezdőmondata a március 4–6. között megtartott Feleségek, édesanyák lelki hétvégéjének. A téma sokakat szólított meg, így Erdély negyven helységéből több mint 170 édesanya indult el Csíksomlyón ezen a lelki úton. Ilyés Erika nővér felvezető gondolatai után csoportokban tették fel maguknak a kérdést a résztvevők: miben vagyok irgalmatlan, magam/mások iránt, mi „veri ki a biztosítékot nálam”, milyen tulajdonságaimat teszik szóvá szeretteim.

Antal Ildikó családterapeuta előadásában az érzelmeinket meghatározó tényezőkről, az énképünkről, az önbizalomról, önismeretről beszélt, ezt egészítette ki két feleség személyes tapasztalatával.

Panoráma

A Katolikus Akadémia 2015–2016-os előadásainak második félévét Kovács Sándor kolozsvári főesperes-plébános nyitotta meg Ferenc pápa a teremtésvédelem apostola. Assisi Szent Ferenc nyomában című előadásával. A Laudato si’ Ferenc pápa első önálló enciklikája címét Assisi Szent Ferenc Naphimnuszából kölcsönözte. A már magyarul is olvasható enciklika az első olyan pápai dokumentum, amely a katolikus egyházban ilyen magas fórumon foglalkozik a teremtésvédelemmel. Elsősorban a teremtett világ megóvására szólít minden embert. Nemcsak Földünk aktuális gondjaival foglalkozik, hanem a problémákra is megoldásokat ajánl. Az enciklika megjelenése után – a téma merész megközelítése miatt – nemcsak elismerést, hanem bírálatot is kapott, de ami talán mindennél fontosabb: széles körben felfigyeltek rá, a világi sajtó is számos alkalommal cikkezett róla, illetve a felelős döntéshozók, a klímaváltozás problémáit tárgyaló csúcstalálkozók résztvevőinek is az asztalára került, nem egy alkalommal utalnak rá.

Panoráma

Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke adta át Kállay Emil piarista szerzetespapnak március elején Budapesten a Pro Ecclesia Hungariae-díjat, elismerésül a katolikus egyházért és a magyar nemzetért végzett hűséges és kimagasló szolgálatáért.

A kitüntetett január 19-én 87. életévét töltötte. 1995-ben a magyar piarista rendtartomány elöljárójának választották. 2007 szeptemberében Sárközi Sándor rendtársával együtt a csíkszeredai Márton Áron Állami Líceum egy kis épületében megnyitotta a piarista tanulmányi házat, ahol elsősorban kollégistáknak szerveznek lelki programokat, segítenek a hitoktatásban, olvasókört, filmklubot működtetnek. A székelyföldi plébánosok meghívására rendtársával együtt járt misézni, gyóntatni, prédikálni, lelkigyakorlatokat tartani.

Panoráma

Fotó: A Pál utcai fi úk egyesületeA Mustármag megújulási mozgalomnak és lelkészének, Pap Lászlónak köszönhetően Márton Áron püspök Jézus Krisztusra támaszkodó, belőle erőt merítő és az élő hitet továbbadó karizmatikus személyisége Erdély-szerte újból körbejár. Sepsiszentgyörgyön március 12-én, a március 15-i megemlékezések előestéjén a Népemért vállalom című, Márton Áron püspök életéről szóló zeneművet a Székely Mikó Kollégium dísztermében 122. alkalommal adta elő a marosvásárhelyi Mustármag tár­sulat.

Panoráma

Tavasz első szombatján, március 5-én Marosvásárhelyen a Keresztelő Szent János Plébánián tartották a Keresd a kincset nevet viselő, általános iskolásoknak szóló lelkinapot, melyet a Katolikus Magyar Bibliatársulat munkatársai szerveztek. A résztvevők között voltak, akik az idén koptatják először az iskola padjait, és olyanok is, akik már jövőben kisérettségiznek.

Panoráma

A kereszténységben a kereszt Jézus megváltó szenvedésének és Isten tökéletes szeretetének a jele. A gótika ábrázolja először a kereszten a megfeszített Krisztust. Ezután nevezik a korpusszal ellátott keresztet feszületnek.

A rabbinikus hagyomány több kivégzési formát ismert: megkövezés, elégetés, megfojtás, deszkák közt való kettéfűrészelés (Izajás halála), lefejezés. Józsué a már megölt kánaáni királyokat feszíttette keresztre (8,29; 10,24). A kereszt a pogány népekkel való érintkezés után vált gyakoribbá (vö. 1Krón 20,3; 2Krón 25,12). A föníciaiak a halálra ítéltet egy fához kötözték (arbor infelix – szerencsétlenség fája), aki szomjan halt. Athénben és Egyiptomban a legsúlyosabb bűncselekmények megtorlásaként alkalmazták (így például IV. Pto­­lemaiosz egyiptomi király halála után teljes háremét keresztre feszítették). A zsidóknál Alexandrosz Jannaiosz has­moneus fejedelem Kr. e. 80 körül nyolcszáz farizeust feszíttetett meg. A keresztre feszítést a Római Birodalomban vezették be mint a rabszolgák kivégzési módját, hogy elrettentsék őket a szökéstől és lázadásoktól. A Spartacus-féle rabszolgafelkelés leverése után a Via Appia mentén 6000 foglyot feszítettek keresztre. Jeruzsálem Kr. u. 70-es ostromakor Titus feszíttette keresztre a városból menekülő zsidókat, hogy megadásra bírja a felkelőket. Iosephus Flavius zsidó történetíró szerint annyi foglyot feszítettek keresztre a város körül, hogy már nem volt sem fa, sem hely a kivégzésekhez. Seneca szerint „az így elítéltekből cseppenként szivárgott el az élet” (Epistulae 101,14). Horatius és Plinius jegyezte föl, hogy a halálraítélt büntetése nem ért véget a halállal: a test a kereszten maradt, míg el nem rothadt, vagy a vadállatok, keselyűk el nem hordták (vö. 2Sám 21,6.9; MTörv 21,21–23; Ter 40,19; 1Sám 31,10; 2Sám 4,12; Gal 3,13). Ha a hatóság a holttestet kiadta a hozzátartozóknak, ez külön kegy volt.

Egy falat a léleknek
  • Jézus egy alkalommal megkérdezte az apostolokat az emberek véleményéről: „Kinek tartják az emberek az emberfiát?” (Mt 16, 13b).
  • S miután beszámoltak erről, nekik is feltette a kérdést: „Hát ti mit mondtok, ki vagyok?” (Mt 16,15).
  • „Hát te kinek tartasz engem?” Ez a kérdés sokkal súlyosabb. Mert nem elég a puszta „hallomás”… itt már a személyes vallomásról van szó.
  • Jézus kérdése – „Ki vagyok én a te számodra?” – hasonlít a szerelmesek kérdésére, amelyet egymásnak tesznek fel. Tele van mély bensőségességgel, intimitással.

Hírek, hirdetések

Passió a székelyudvarhelyi Musica Sacra Kamarakórus előadásában

Megjelent a Passió harmadik, egyben befejező része a székelyudvarhelyi Szent Miklós-plébániatemplom Musica Sacra Kamarakórusának előadásában, digitális formában.

Jelen kiadás Jézus szenvedésének Lukács és János evangélisták szerinti változatát tartalmazza. Minden lemezen egy szinoptikus és a János evangélista szerinti passió hallható. A évben: Máté és János evangélista szerint (2014), B évben: Márk és János evangélista szerint (2015), C évben: Lukács és János evangélista szerint (2016).