Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

Panoráma

A taizéi testvérek templomának festett üvegablakaAz első emberpár, Ádám és Éva vétkével elkezdődött a bűnös világ korszaka. A megtestesüléssel pedig a kegyelem, a kiengesztelődés, a megbocsátás ideje vette kezdetét az emberiség életében. Isten úgy találta, elérkezett annak az ideje, hogy helyrehozza, amit az emberi engedetlenség elrontott. Március 

25-én arra emlékezünk, hogy Isten Fia, Mária beleegyezésére testet öltött az ő méhében. Ehhez két személy hozzájárulására, igenjére volt szükség.

Először is Isten Fiának, Jézus Krisztusnak kellett igent mondania Atyja tervére, akaratának elfogadására és végrehajtására. Igent kellett mondania a betlehemi igénytelenségre, az egyiptomi menekülésre, a harmincéves názáreti életre, a hároméves kemény tanító munkára, a meg nem értésekre, az elhagyatottságokra, a kigúnyolásra, a szenvedésre és a halálra. Jézusnak tudatosan igent kellett mondania mindezekre, mert ő, isteni mivoltában, Atyja elvárását előre ismerte, tudta, mit kell vállalnia, ha a Teremtő terveit véghez akarja vinni. Tudatosan igent mondott, mert nem csak engedelmes gyermeke volt a mennyei Atyának, hanem végtelenül szerette az elesett embert és tudta, hogy csak így lehet kiszabadítani őt a bűn fogságából, rabságából.

Másodszor igent kellett mondania Máriának. Amíg Jézus igenjét a tudatosság jellemezte, addig a Máriáét sokkal inkább a hit, az Istenbe vetett bizalom hatotta át. Ő, amikor döntött, nem tudta előre, hogy milyen lesz az élete, nem ismerte, mi vár rá: boldogság vagy szerencsétlenség, megpróbáltatás, nehézség, szenvedés vagy öröm és siker. S ezért – amint Szent Lukács evangélista megjegyzi –, amikor meghallotta Gábor angyaltól, hogy mit kér tőle az Úr, gondolkodóba esett.

Ám miután döntött, teljesen átadta magát Isten tervének, mert azt ugyan nem tudta, milyen lesz az élete, azt viszont igen, hogy ha Istenre hagyatkozik, ő nem hagyja el, és neki minden lehetséges. Ez a tudat erőt, bátorságot, biztonságot adott neki. Mária beleegyezése is nagyon fontos volt. Az ő szabad akaratától, szabad döntésétől függött, hogy az emberiség történetében elkezdődik-e egy új korszak vagy sem. Ő meg igent mondott, bár nem tudta, mi vár rá, de hitt és bízott Istenben.

A két beleegyezésben, Jézus és Mária igenjében nemcsak különbség, hanem közös vonás is van: az, hogy egész életüket Istennek tett ígéretük határozta meg. Ők egyszer igent mondtak az Atyának, és ezt soha nem vonták vissza, nem változtatták meg. Minden döntésükben, minden tettükben ez lebegett szemük előtt, s így életük kedves, Istennek tetsző volt.

Március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén, kilenc hónappal karácsony előtt, Isten Fia, Jézus Krisztus megtestesülésére emlékezünk. Hálás lélekkel mondunk köszönetet az Isten és ember kiengesztelődéséért, istengyermekségünk kezdetéért.