Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

XXVI. évfolyam 11. szám, 2016. március 13.

Jó estét! – ezzel az azóta is számtalanszor emlegetett, egyszerű mondattal kezdte meg Ferenc pápa péteri szolgálatát 2013. március 13-án. Egyszerű fehér reverendában lépett az őt üdvözlő nép elé meg a média közvetítésével az emberek milliói elé. – Jó estét! – ez az egyszerű mondat kapukat nyitott, falakat döntött. Azóta is ennek az egyszerűségnek a közvetítője a pápa, minden apró gesztusával, tettével, cselekedetével (elég csak arra gondolni, hogy továbbra is a Szent Márta-házban lakik, az autók, amelyekkel közlekedik, meglepetés-látogatásai, telefonhívásai, az, ahogyan egy-egy általános kihallgatás után megáll és találkozik az emberekkel, hajlandó „beállni” közös fényképekhez). Nem azzal kezdte, hogy áldást osztott, hanem imát, áldást kért önmagára úgy, hogy nem feledkezett meg az akkor lemondott elődjéről sem. Róma püspökeként mutatkozott be, s új utat mutatott, új légkört teremtett. A megválasztását követő öröm perceiben is imát kért, ma is azt kér, számtalanszor.

A megválasztása óta eltelt három esztendő értékelésének nem itt van a helye és ideje, meg nekem sem tisztem. Ahhoz azonban nem kell Vatikán-szakértőnek lenni, hogy észrevegyük: a világ, a világi sajtó jobban ránk szegezi szemét, mint valaha. Ferenc pápa hatással van azokra is, akik nem katolikusok: keresztényekre, nem keresztényekre, számos esetben nem hívőkre is. Az evangéliumot követő, az abból élő embernek néha apró tövisekkel teleszórt útra kell lépnie. A hiteles keresztény élet megköveteli azt, hogy a missziós egyház képét valamennyien felvállaljuk. A pápa felvázolta a szent helyek kapuján kilépő egyház képét. Arra a dinamizmusra figyelmeztet, amelyet Isten ki akar váltani a hívőkből. A pápa folyton emlékeztet a létezés peremvidékeire való fokozott odafigyelésre, ennek mélyebb megértése feladatunk lehet az irgalmasság évére.

Panoráma

IllusztrációÁjtatosságsorozat Ferenc pápa felhívására

A Ferenc pápa által az egész világon elindított, 24 óra az Úrért elnevezésű kezdeményezéshez a gyulafehérvári egyházmegye is csatlakozott. Az Irgalmasság arca kezdetű bullájának 17. pontjában Ferenc pápa felhívja a figyelmet: „A Jubileumi év nagyböjtjét fokozottabban éljük meg, mint Isten irgalmassága ünneplésének és megtapasztalásának intenzív időszakát…” A 24 óra az Úrért ájtatossági gyakorlat azért is fontos, mert sokaknak ez jelentheti a gyónás lehetőségét. A több helyen megrendezett program hangsúlyos része volt a szentségimádás és a bűnbánat szentségének kiszolgáltatása. Jakubinyi György érsek az ájtatosságot megelőző körlevelében hangsúlyozta, hogy a hívek különböző csoportjai végezhetnek keresztutat, litániákat, rózsafüzért, beleértve az irgalmasság rózsafüzérét is. Kérte, hogy minden egyházközség a tőle telhető módon vegyen részt ebben az ájtatosságban.

Panoráma

A böjt olyan imamód, amelyben összekapcsolódik test és lélek imája. Cassianus úgy tartja, hogy a nagy mennyiségű étel eltompítja a szívet, és mind a testet, mind a lelket elnehezítve lángra lobbanthatja a bűnök veszedelmes gyűjtőanyagát. Ha a test elhájasodik, a lélek is hájas és tompa lesz. A sok evés csökkenti az ember szellemi éberségét. A böjt megtisztítja a testet és a lelket (Szent Athanasziosz). A böjt megvalósítja az ép testben ép lélek gondolatot.

A böjt tartózkodás az evéstől és ivástól, amelynek számos példája maradt fent népünk körében. Az ételektől való tartózkodásra utalnak a régi ünnepnevek is: fogöblítőszerda, szárazszerda, aszalószerda. Táplálkozás esetén a böjt lehet részleges vagy teljes, attól függően, hogy valaki csak bizonyos fajta ételektől tartózkodik, vagy pedig minden ételtől. A régi időkben a böjti napokon csak kenyeret, sót és száraz növényi eledeleket volt szabad enni. Negyven napon keresztül olajjal főztek zsír helyett, de pénteken semmilyen főtt ételt nem készítettek. A böjti főzéshez külön edényeket használtak vagy másként mosogatták el azokat. Hétköznapokon papírral felitatták az edényről a zsírt, és meleg vízben elöblögették. Ebbe az öblítővízbe szórták a gabonadarát, feldarabolt gyümölcs- és zöldséghéjakat, majd az állatoknak adták. Nagyböjtben szappanos vízzel mosogattak. Addig mosták az edényt, amíg nem „nyikorgott” (nem csúszott) a kezükben. A zsírmentesítés után az éléskamrát bezárták, a kulcsát jelképesen „eldobták” (a legmagasabb szekrény tetejére tették). A füstölt húst és a szalonnát a kemencébe, kamrába tették, majd bezárták, befalazták, és húsvétig nem nyitották ki.

Panoráma

„Elküldött, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, és meggyógyítsam a megtört szívűeket” (Iz 61,1) mottóval a Katolikus Magyar Bibliatársulat február 26–28. között újra megtartotta a prófétákról szóló hétvégi programját Gyergyószentmiklóson.

„A mandulafa és gyümölcse héberül saked, azaz ébredő, mert tavasszal elsőként virít. Így kapcsolódik a mandulafa virágzó ágához a gondolat, hogy Jahve őrködik, virraszt a szava fölött” (Herbert Haag: Bibliai lexikon).

Panoráma

Lelki hétvégét tartottak – ötödik alkalommal – a Keresztények Segítsége Régia alá tartozó Mária-légiósoknak február 26–27. között a szatmárnémeti Szent Alajos Konviktusban. A programokra több mint százhetvenen mentek el, többek között Nagyváradról, Nagykárolyból, Nagybányáról, Sárközújlakról és Szatmárnémetiből is.

A fájdalmas rózsafüzér elimádkozásával kezdődött a találkozó pénteken este, majd Láng Pál, aMária Légió Keresztények Segítsége Régia lelki vezetője mutatott be szentmisét, a szentbeszédbennapjaink megpróbáltatásaira térve ki.

Panoráma

Az elmúlt hétvégén három helyszínre is elvittük Márton Áron-imafüzetünket és DVD-nket. Március 4-én, pénteken a sepsiszentgyörgyi Szent József Plébánia hittantermében, másnap délben a kézdivásárhelyi Boldog Özséb-templomban, délután 5 órától pedig Brassóban, az Áprily Lajos Főgimnázium dísztermében találkoztunk Márton Áron tisztelőivel. A Hegy című DVD-összeállításából Nagy Zoltán mutatott be ízelítőt mindhárom helyszínen, az imafüzetet a kiadó részéről Szőcs Csaba és Bőjte Csongor mutatta be, szombaton csatlakozott hozzájuk a szerkesztő, Kovács Gergely posztulátor is, aki erre az alkalomra érkezett haza Rómából, Brassóban pedig Kasza László viceposztulátorral is kiegészült a csapat, aki szintén részt vett a könyv szerkesztésében. A szervezésben részt vállaló plébániáknak ezúton is köszönetet mondunk azért, hogy felpártolták az ügyet és ilyen módon is ápolják Márton Áron püspök emlékét.

Egy falat a léleknek
  • Milyen jó, ha megvan bennünk az önnevelésnek a készsége. Ez azt is jelenti, hogy készek, nyitottak vagyunk arra is, amit mások intő jelként elébünk állítanak.
  • Ennek a nevelésnek az első pontja az igazságra való nevelés. Az igazság sokszor kényelmetlen a mi számunkra. Pedig ez vezet el az igazi önzetlenségre és szabadságra.
  • Az igazság nem mindig jelenti azt, hogy elfogadom a többség akaratát. Sokszor szembemegy vele, mert nem alkuszik meg.

Emlékezzünk régiekről

Hatvan éve halt meg Páll Gyula. Kézdiszentléleken született 1901. november 14-én. A gimnáziumot Kézdivásárhelyen, a Teológiát Gyulafehérváron végezte. Pappá szentelte 1927. június 11-én Mailáth G. Károly püspök. Nagykászonban és Udvarhelyen káplán. Bólyán, Futásfalván plébános. 1958-ban ártatlanul börtönben szenved. 1964-ben szabadul. Ekkor Kézdimartonosra kerül plébánosnak. Rövidesen meghalt 1966. március 27-én, 65 éves korában.

Pitypang

Barangolás Erdélyben (15. rész)

Gyergyószentmiklóstól nyugatra fekszik Gyergyóalfalu (Joseni), ahol télen nem ritka a -30 ºC-os hideg. Az 1950-es években Romániában itt mérték a kimutatások szerint a leghidegebb éjszakát: -38,2 ºC fokot. A községben levő római katolikus templom előtt a templomkertben áll az I. és a II. világháború áldozatainak emlékműve, a bejárattól jobbra pedig egy zászlótalapzat látható, melyet az alfalviak állítottak 1942-ben.

Hírek, hirdetések

Plébániai kormányzói kinevezések

Az utóbbi időben bekövetkezett papi elhalálozások szükségessé tették, hogy átmeneti jelleggel, a nyári diszpozíciókig, plébániai kormányzókat nevezzen ki a Gyulafehérvári Főegyházmegye érseke. A megüresedett kovásznai plébániára Szabó Gyula nyugdíjas plébánost nevezte ki, aki Magyarországról tért vissza a főegyházmegyékbe. A székelyudvarhelyi Kis Szent Teréz plébánia szolgálatának ellátásával pedig Tamás Barna főegyházmegyei ifjúsági főlelkészt, korábbi segédlelkészt bízta meg a főpásztor. (Gyulafehérvári Érseki Hivatal)