Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

XXV. évfolyam 11. szám, 2015. március 15.

A negyvennyolcas forradalom és szabadságharc eseményeinek könyvtárnyi irodalma van. A levéltári anyagok kutatása nyomán a történészek látják, hogy Európában 1848 forradalmi és polgári átalakulása nem érte váratlanul az egyházakat, ezen belül a magyar egyházat sem. A francia felvilágosodás és forradalom hatására Európában elterjedt az a felfogás, hogy a pap állami alkalmazott, a fennálló politikai-társadalmi rend tanítójaként tevékenykedik. Tehát az egyháznak egyszerre kellett harcolnia az állami beavatkozás és az elvilágiasodás ellen. Harmadik kihívásként pedig az egyházi közösségeken belüli reformmozgalmak is jelentkeztek. Hogy a kor püspökei lojálisak voltak a császárhoz mint magyar királyhoz, az természetes, hiszen a püspököket a király nevezte ki tisztségükbe. Ferenc Józsefet is apostoli királynak tekintették. Az erdélyi Fogarasi püspök ráadásul Ferdinánd nevelője volt, császárhűsége ezzel is megokolható. (Ld. Tamási Zsolt: Ínség és borzalom ’48-as események Alsó-Fehér-vármegyében. Keresztény Szó XI. évf. 2000/1.)

A kuruckodó erdélyiek protestáns zászlóvivőinek egyébként is könnyebb dolguk volt, hiszen itt a magyar lakosság többsége protestáns volt és a liberalizmushoz is közelebb állt. A konzervatívnak nevezett püspöki kar tapasztalatból tudta, hogy a királyi gyámkodás, a monarchikus felügyelet, a hatalom gyakori beleszólása az egyházi életbe eleve megköti a kezét, s gyakorlatilag nem volt olyan autonómiája, mint a protestáns gyülekezeteknek. A társadalmi folyamatok és a liberalizálódás tehát felkészületlenebbül érte a katolikus egyházat, mint a protestáns egyházakat. Ebből is érthető a püspöki kar egy részének meghasonlottsága, de semmiképp nem beszélhetünk árulásról vagy gyávaságról. Az egyház a forradalmat elsősorban mint gyászt, fájdalmat, szenvedést, elszegényedést, békétlenséget élte meg. (Marton József: Megalkuvók voltak-e ’48 püspökei. Keresztény Szó IX. évf. 1998/3.)

Panoráma

Előadás a Katolikus Akadémián 

Szavakon túli útkeresés az égiekhez címmel tartott előadást március 5-én Kolozsváron a BBTE Római Katolikus Teológia Kar dísztermében Angi István professzor, zeneesztéta, publicista, kritikus, aki egykoron a karon is tanított. Az előadó – mint a cím is sejtette – a zenében megcsillanó, szavakon túli, Istenhez vezető, róla szóló útkeresésekről szólt, előadását több zenedarabrészlet bemutatásával téve színesebbé és hozva közelebb a jelenlevőkhöz. Az előadó a Szent Ágoston egyik zsoltárértelmezésében megírt gondolat szerint a hallás okozta transzcendentális örömöket csillogtatta meg: „aki ujjong, az nem mond szavakat, az ujjongás valamilyen szó nélküli hangja az örömnek, a hang a túláradó lélek öröme, és kifejezi valamennyire a lélek érzelmét, ha nem is kelti megértésének érzését. Az örvendező ember ujjongásában bizonyos szavak után, amelyek nem kimondhatók és érthetők, valamiféle szavak nélküli hangban tör ki; és úgy tűnik, csak hangjával örül, annyira el van telve mintegy a nagyon is nagy örömtől, hogy nem tudja szóval kifejezni, aminek örül.”

Panoráma

Beszélgetés Csiszér Albert pápai prelátussal és Berszán Lajos iskolaalapítóval Dani Gergelyről

A magas hegyekkel körbefont Gyimest sem kerülték el a történelem kisebb-nagyobb viharai. A tatár, a török támadások, a világháborúk, valamint a kommunizmus is végigsöpörtek a völgyön, de a nép kitartásának, mélységes hitének és néhány karizmatikus vezetőnek köszönhetően mindmáig virágzik itt az élet. A lemhényi születésű Dani Gergely esperes-plébános, akiről nemrégiben Salamon József gyimesbükki plébános is írt Gyimes című könyvében, egyike volt a térség meghatározó személyiségeinek. A könyv sorai felébresztették bennem az érdeklődést e rendíthetetlen személy iránt, és ez arra késztetett, hogy behatóbban érdeklődjem róla két, őt személyesen ismerő paptól: Berszán Lajostól, a gyimesfelsőloki Árpádházi Szent Erzsébet Római Katolikus Líceum alapítójától és a gyimesközéploki plébánián élő Csiszér Albert főesperestől, pápai prelátustól.

Panoráma

A házigazda evangélikus gyülekezet nevében Kerékgyártó Imola lelkész köszöntötte a résztvevőket. Fotók: Essig JózsefMárcius 6-án, pénteken tartották világszerte a már hagyományossá vált nők ökumenikus imanapját, amelybe Erdélyben is egyre több nőszövetség kapcsolódik be. Az idén a mottó: „Jézus ezt mondta nekik: Értitek, hogy mit tettem veletek?” Az ökumenikus világimanapi liturgiát idén a bahamai nők állították össze.

 

Panoráma

Nagyböjt 3. vasárnapján a 10 órás szentmisén résztvevők a szentmise kezdete előtt különös lelki ajándékot kaptak. A Megszentelt Élet Évében meghívott előadóként tartalmas, színes és lélekemelő vetítettképes előadást tartott Nagy Apollónia, Andrea mallersdorfi ferences nővér. A Székelyudvarhelyen óvónőként szolgáló nővér bemutatta a Nardini atya által alapított nővérek életének főbb állomásait, azt, hogy miként élnek, kezdve a mallersdorfi anyaháztól, majd részletesebben szólt a betegek gondozásával foglalkozó rendtársakról, bemutatva a kézdiszentléleki öregotthont, majd az óvodában, illetve a napköziben zajló élet színes fordulatait tárta elénk. Finoman érzékeltette, mennyi türelem és odaadás kell, hogy a feladatot elvégezhessék és bizonyos vallásos nevelést nyújthassanak a kicsiknek is. Kivetítve láthattuk, hogy a közelmúltban visszakapott brassói zárdájukat renoválták, feljavították, a mai igényeknek megfelelően átalakították, és ott középiskolás, valamint egyetemista lányoknak bentlakást, étkezést és természetesen vallásos nevelést biztosítanak.

Panoráma

Fotó: Bokor JudithA székelyudvarhelyi Ferences Világi Rend (FVR) az idén is megszervezte a hagyományossá vált nagyböjti lelki napot március 7-én, amelyen az udvarhelyi, a segesvári FVR-i tagok és érdeklődők vettek részt.

A lelki nap zsolozsmával kezdődött a székelyudvarhelyi ferences templomban, és a kolostorban folytatódott elmélkedéssel, kiscsoportos beszélgetéssel és keresztúttal. Az elmélkedésben Antal testvér OFM a Megszentelt élet éve üzenetéről tartott elmélkedést, amelyet így összegeztek: a keresztény ember a remény embere, aki rugalmas/nyitott a megújulásra, és a közösségben élés nem más, mint csapatmunka. Ezeket a gondolatokat két forrásból is alátámasztotta: Fr. Pantea Tibor OFM Az öröm és a remény hírnökei című könyvéből és a Kauser Tibor FVR generálisával készített interjúval. Az elmélkedést kiscsoportos beszélgetés követte, majd felváltva elvégeztük a keresztutat és a húsvéti gyónást. A szentmisét Leonárd OFM és Antal testvér OFM celebrálta, amelyen fogadalmat tett hat testvérünk: Sándor László, Sándor Szidónia, Dénes Simon, Dénes Judith, Orbán Jolán, Tőke Andrea. A lelki nap kötetlen beszélgetéssel és agapéval zárult.

Panoráma

Egyensúly az életben, a családban témávalszervezett a férjek, édesapák számára hétvégét a Gyulafehérvári Egyházmegye Családpasztorációs munkacsoportja február 20. és 22. között. A csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban megrendezett találkozó célja a családcentrikus gondolkodás megerősítése volt, biztatás arra, hogy férjként, apaként váljanak azzá az érett, bölcs és cselekvő férfivá, aki keresi és megtalálja az egyensúlyt az életben és a családban, úgy, ahogy azt Isten megálmodta.

Egy falat a léleknek
  • „Én vagyok a világ világossága” – mondja az Úr (Jn 8, 12).
  • Jézusnál nincs nyoma a felhőnek, a viharnak, a szenvedélyesen vad égiháborúnak, a villámokkal megszaggatott sötétségnek, de még a félhomálynak sem. Jézusban és Jézus színe előtt minden világos.
  • Jézus körül nincsenek tragédiák. Az ő színe előtt egyetlen gond sem marad megoldatlanul. Annak, aki Jézus közelében van, nem az a nehézsége, hogy nem tudja, mit kell tennie, hanem inkább az, hogy legyen ereje meg is tenni azt.
  • Krisztus a tiszta és örök világosság. Amit az emberi létezés tragédiájának neveznek, az Krisztusnál mind szertefoszlik. Mert ha az ember látja a világosságot, az örök világosságot, akkor általa és benne tud járni, élni.

Útjelző

Mária iskolájában 113.

Az „élők” anyja – Méltán ünnepli tehát az Egyház ennek a legalapvetőbb isteni üzenetnek alapján Máriát úgy, mint aki Fiában és Fia által a „halált hozó őskígyón teljes győzelmet aratott és annak fejét szűzi lábával szétzúzta.” Erről a legősibb isteni kinyilatkoztatásról maga IX. Piusz pápa is megállapítja, hogy az „előre rámutat Isten egyszülött fiára és félre nem érthető módon, feltűnően megjelöli annak legszentebb anyját, Szűz Máriát és mindkettőjüknek a gonosz lélekkel való együttes ellenkezését”. De már maguk az ősszülők is, miként az egyházatyák tanítják, örvendetes messiási jövendölésre ismertek az ősevangélium szavaiban, s mint ilyent hagyták hátra örökségül utódaikra. Ennek az ősi kinyilatkoztatásnak szellemében tartottak bűnbánatot (Bölcs 10,2), úgy, hogy az egyház szentekként tiszteli őket. Az elhangzott isteni ígéret után Ádám, ha nem is azzal a csodálattal, mint az eredeti épség állapotában, de tisztelettel tekintett föl Évára, mert megcsillanni látta lényén azt a lelki és testi szépséget, melyből Isten kialakítja legszebb tisztán-emberi remekművét: az új Évát. A szentatyák szerint Ádám „prófétai lélekkel” vigasztalta „halálra ítélt” utódait, akik, bár a halál zsákmányául esett Évától származnak, mélyebb értelemben mégis az „élők anyjától” születnek, mert Éva az eljövendő „asszony” miatt az örök élet és üdvösség fizikai forrásává lett számukra.

Hírek, hirdetések

Magyarok Bibliája program: tízezer bibliamásolót keresnek

A teljes biblia kézzel másolásához gyűjt vállalkozó szellemű „írástudókat” a szegedi Szent Gellért plébánia. A kézírásos Magyarok Bibliáját római zarándoklat keretében kívánják átadni szeptemberben Ferenc pápának.Benyik György tavaly, szeptember 30-án indította útnak Szegeden az Újszövetség kézzel másolását, hogy a Szent Gellértről elnevezett templom felszentelésének idei, negyvenéves jubileumára elkészüljön a kézírásos Újszövetség. Ez a feladat a szervezők számításai szerint 1200 másolót igényel, a másolási programban pedig eddig 874-en vettek részt. Számos közösség újabb szöveget kért, és – mivel az újszövetségi szövegek elfogytak – az Ószövetséget is elkezdték másolni. A plébánia az elkészült kódexet zarándoklat keretében szeretné Ferenc pápának átadni Rómában, szeptemberben.Az Újszövetség szövege csak 27 könyvből és 7959 versből áll, az Ószövetség azonban sokkal hosszabb: 39 vagy 45 könyv – aszerint, hogy miként számoljuk a könyveket – és körülbelül 23 214 vers terjedelmű, így közel tízezer másolót igényel. Ezt a feladatot már nem tudják egy városon belül megoldani – fogalmaz Benyik György –, hanem egész Magyarországra szeretnék kiterjeszteni, sőt a határainkon túli magyar közösségeket is szeretnék bevonni ebbe a közös munkába. Délvidéken, Zentán és Erdélyben már szervezik a másolást, a Zsoltárok, Tóbiás, Judit, Példabeszédek könyveinek másolását megkezdték. A szervezők várják további érdeklődő közösségek kapcsolódását a programhoz, hogy augusztus 20-ra elkészülhessen a Magyarok Bibliája. A másolással kapcsolatos technikai információk megtalálhatók a szegedi Szent Gellért plébánia honlapján (http://szegedtarjanplebania.hu/Biblia-masolas.html). A honlapon található táblázatban bárki regisztrálhatja magát.(Benyik György)