Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

Panoráma

A nemek hagyományos szerepének zavara nemcsak városi, de falusi környezetben élők között is érzékelhető jelenség Székelyföldön. Száz évvel ezelőtt a fiúk az apák közvetlen testi-lelki közelségében nőttek fel. A fiúk elkísérték az édesapjukat a mezőre, velük voltak a műhelyben, együtt házat építettek, szereltek és barkácsoltak. A fiúgyermekek megismerték és használni tudták édesapjuk vagy nagyapjuk szerszámait. Csíkországban ismerek valakit, aki ereklyeként őrzi a paraszti kádár nagyapjától örökölt vonókéseket, körzőket, a salb-gyalut, a cimándlit és a bodnárt.  Ma az apák többsége dolgozni megy a gyárba, ügyeket intéz, kereskedik, növekszik a hivatalban dolgozók aránya, és sokan szellemi munkát végeznek. Így gyakran hiányoznak az apák. És hiányoznak lelkivezetőink, atya-figuráink, szellemi példaképeink, akik bátorítanának arra, továbbfejlődjünk. Csökkenőben az Isten áldotta férfierő. Elég-e ezt megállapítani, tudni?

Tékozló fiúkból szerető atyák. Fókuszban az apa-fia kapcsolat címmel február 19–21. között egyéni sorsok keresték a közös szavakat, utakat. A borúlátásból nem lehet erőt meríteni, jövőt építeni. Így a bátorság és tenni akarás égisze alatt jöttek össze apák és atyák. Volt, aki tisztán kimondta: utoljára a katonaságnál volt együtt ennyi férfival. Ez is megér egy gondolatot: a sorkatonaság eltörlése és annak következményei a fiúk testére, mentalitására.

Zöldy Pál előadásában feltette a kérdést: az Úristen által az éden kertjébe állított két fa közül a tudás fájáról mondja, hogy annak gyümölcse nem életadó. Csak az élet fája élvezhető, életadó. Az egyre több iskolába járó, egyre magasabb tudást, fokozatokat és diplomát megszerző fiainknak van-e aki elmondja, hogy csak a tudás nem elég?

Nem kísértés ez a mai világban? Mi vagy ki vezet minket el az élet fájához? Az út Krisztus. A tudás és az élet összekapcsolásának garanciája és megvalósítója pedig az apa, illetve a családi élet.

Jó együtt mozogni, sportolni, kacagni fiainkkal, és együtt alkotni, munkálkodni, fiús és férfias sajátosságokról nyíltan beszélni, adott esetben sziklát mászni, sízni. Szívós akarattal és erős kézzel, ahogy kell. Erről Domokos Péter 24 éves fiatal vallott a résztvevők előtt. Édesapja szavai és cselekedetei megbízható autoritást jelentettek számára. Szavai érett személyiségéről adtak tükörképet, kiegyensúlyozott, szabad és örömteli jövőbe tekintésről árulkodtak.

Jakabos Barnabás jezsuitaezt még azzal egészítette ki, hogy az apák akkor lesznek kevésbé terheltek és feszültek, ha meg tudnak állni. Észrevenni, felismerni a létezés, a munkás szorgalom és a családi élet ajándékait. Mintegy megünnepelni az apaságot. Látni, hogy hivatásunk nemcsak a biológiai nemzés, hanem a „névadás”, a dolgok néven nevezése, a tisztánlátás szolgálata, az értékek és javak átörökítése (vö. patrimónium), a nevelés is. Ehhez ad szárnyakat a generációkat összekötő tisztelet, amikor az erőből nem lesz erőszak („azt csinálod, amit én mondok!”), hanem közös útkeresés, az élet közös építése fiainkkal. Gyermekeinknek lesz, akitől példát venni, és élhető jövő nyílik mindenki előtt. Belülről fakadó autoritás születik, mely ki tudja mondani és tenni tudja az igazságot, nem ideologikusan és dogmatikusan, hanem együtt érzően, de mégis határozottan.

Nagy jellemeket nevelni nem lehet megbocsátás nélkül – szólt Szénégető István előadásában. A nemzetségek közötti együttműködés, a több generációs család ma sem csupán álom. Székelyföldi sajátosság, mely meg is maradhat hosszú időkre, ha az irgalom, megbocsátás és engedelmesség megmarad a szülő-gyermek, apa-fia kapcsolatban: „Én sem ítéllek el. Menj, de többé ne vétkezzél” (Jn 8,11). A gyónásban Istennel, önmagával és emberekkel kiengesztelődött apa lehet olyan irgalmas gyermekéhez, családjához, mint amilyen irgalmas hozzánk a Mennyei Atya (az Irgalmasság évének mottója). Élete így lehet valódi apai tekintély. Aki mindig nemet mond a külső autoritásra, az sohasem képes igent mondani önnön belső erejére. 

A részt vevő apák az egyik szentmise perselyes adományával a Zord idők csillaga című, Márton Áron életét bemutató filmet és missziót támogatták.

 

  Fotók: Geréd Zsolt