Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek.

(Lk 2,10)

Közlemény

A Vasárnap újság online változata 2017 januárjától a romkat.ro online portálon érhető el. Az archívum elérhető továbbra is ezen az oldalon.

XXIV. évfolyam 10. szám, 2014. március 9.

Gyakran jártam olyan helyeken, ahol szinte kézzel fogható volt a nyomor. Vagy inkább megfoghatatlan. Egy-egy olyan családi házban, ahol, amikor belépsz, az ajtón észreveszed, hogy valahonnan az ajtó vagy egy rozsdás kemence mögül rád kandikál pár gyerekszem – csillogó, kíváncsi szemek, melyek az éppen betérőt mustrálgatják. A felnőttek pedig már második mondatuknál megállapítják, hogy „ez van”, s „nincs mit tenni”. De nem erről akarok most írni, hanem arról, hogy amikor belépsz, lesütött fejekkel, el-elbújó gyerekszemekkel találkozol, s hamar megérted, hogy ezek az emberek nagyon is értik a mellettük elsuhanó világot, s mindennapokat szeretnének, akarnának többet, s tesznek, tennének is ezért, de a befektetett munka és az ezért kapott pénz mérlege messze kibillen. Globalizált világunkban messze tudatában vagyunk a régiók közötti különbségeknek. Ezt az élethelyzetet szemlélve ma különösen megragadott két gondolat. Az egyik a pápai üzenet soraiból rejlik ki: ma mindennél, s talán minden kornál világosabban szükség van két dologra: a tisztánlátásra, a probléma megnevezésére és megértésére, és a keresztény meghívásból gyökerező tenni akarásra. Mennyire világosan megnevezi a pápa a szegénység és a nyomor között különbségeket, legyen itt szó anyagi vagy erkölcsi nyomorról. A nyomor nem szegénység, hanem bizalmatlanság, széthúzás, reménytelenség. Magában, magával hordja a „holnap lehetetlenségét”. Az Evangélium öröme kezdetű apostoli buzdításában rávilágít a pápa arra, hogy ma már nem az ember kizsákmányolásának korát éljük, azt a kor, amikor az embert mint munkaerőt törekszenek kizsigerelni a minél nagyobb nyereség érdekében. Ma már egy teljesen más kort élünk, amikor az embernek mint munkaerőnek hasznát veszik, addig, amíg selejt nem lesz, aztán amikor már képtelen teljesíteni, akkor egyszerűen „kukába dobják”. Nem csak szegénységben hagyva, hanem a nyomorúságos reménytelenség szakadékszéléhez taszítva.

Panoráma

 

Ferenc pápa az idén Pál apostolnak a korintusiakhoz írt második leveléből választott gondolattal fordul nagyböjti üzenetében a keresztények felé. Ebből olvashatunk alább néhány gondolatot. 

Nagyböjt alkalmából néhány gondolatot ajánlok figyelmetekbe, melyek segíthetnek a megtérés egyéni és közösségi útján. Szent Pál kifejezéséből merítem az alapgondolatot: Hiszen ismeritek a mi Urunk, Jézus Krisztus kegyelmét, hogy értetek szegénnyé lett, bár gazdag volt, hogy az ő szegénysége által ti gazdagok legyetek (2Kor 8,9). Az Apostol a korintusi keresztényekhez fordul, és bátorítja őket, hogy nagylelkűen segítsék a jeruzsálemi, szűkölködő hívőket. Mit mondanak nekünk, mai keresztényeknek, Szent Pálnak ezek a szavai? Mit mond nekünk ma a szegénységre, az evangéliumi értelemben vett szegény életre való meghívás?

Panoráma

A Szív magyarországi lelkiségi és kulturális folyóirat főszerkesztője, Horváth Árpád SJ erdélyi közönségtalálkozó sorozatot tartott február végén: Marosvásárhely és Székelyudvarhely után február 28-án Kolozsváron a BBTE RK Teológia Karának dísztermében találkozott az érdeklődőkkel. Előadásában a jezsuiták által szerkesztett és 100. évfolyamához érkezett lap történetéről mesélt. A jelenlevők megtudhatták, hogy az 1915-ben, az I. világháború kellős közepén elindított lap egyik célja a jó szívek mozgalmával a béke elérése volt: a kezdetben 10 000 példányban kiadott hetilap hamar elérte a 120 000-et, szerkesztői ki akarták terjeszteni, nem csak magyar, de szlovák, német változatot is készítettek, a Magyarország területén élő népek közti kiengesztelődés eszközévé is akarták tenni A Szívet.

Panoráma

Tanatológiai konferencia Marosvásárhelyen 

Életöröm járta át a halálról szóló, egész hétvégét felölelő konferenciát, amelyet a marosvásárhelyi Kultúrpalotában tartottak február 28–március 2. között a Szent Balázs Alapítvány, a Studium Alapítvány és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem szervezésében. A Polcz Alaine-i mottó nemcsak a kivetítőn és előadásokban tért vissza újra meg újra, hanem a konferencia alaphangulatát és irányát is meghatározta. Fiatalos lendület, lelkesedés és kreativitás hatotta át a konferenciát az egyetemisták által végzett gyakorlati, szervezési résztől az előadások tartalmáig és a meghívottak által képviselt szellemiségig terjedően.

Panoráma

Március 11-én Boldog II. János Pál ereklyéje érkezik Mátraverebély-Szentkútról a csíksomlyói kegytemplomba a pápai kisbazilika nagyböjti triduumára (szent három napjára).

Stanisław Dziwisz bíboros, krakkói érsek, Boldog II. János Pál személyi titkára adományozta az ereklyét Szentkútnak. Fr. Kálmán Peregrin ferences kegyhelyigazgató elmondta, hogy az érsek olyan szövetdarabot küldött számukra, amely II. János Pál vérével van átitatva: „Nemzeti kegyhelyünk mostantól közvetlen találkozási pontot tud biztosítani II. János Pál pápa szellemiségével – mondta a ferences szerzetes –, hiszen az ereklyék arra emlékeztetnek bennünket, hogy Isten természetfölötti szeretete az érinthető, hús-vér valóságban, vagyis a történelem természetes idejében valósul meg a szentek által. A pápa utolsó életszakaszából származó vérereklyének különösen nagy jelentősége van számunkra, magyarok számára, hiszen emlékeztet a harminc éve, 1981-ben elkövetett merényletre, a kommunizmus rémtettére, amellyel meg akarták ölni Boldog II. János Pált, de egy oltalmazó kéz megmentette az életét. A merénylet a fatimai Szűzanya ünnepén történt, ezzel Isten maga magyarázta el nekünk a később nyilvánosságra hozott fatimai titok jelentését.”

Panoráma

„Radikális ajándékot” sejtet Sebestyén Péter, a marosvásárhelyi Ady lakónegyed plébánosa homília-trilógiájának utolsó, C évre szóló kötetének címe – emelte ki Henter György református lelkész a Deus Providebit Házban február 19-én tartott könyvbemutatóján a szerzővel való beszélgetését felvezetve.

Panoráma

Vik János előadása a Virtuális Bolyai Egyetemen 

Benne vagyok, ha értelme van! Egy műveltségelméleti vízió a frankli logoterápia kontextusában. Ezen a címen tartott Vik János, a BBTE RK Teológia Karának tanára előadást a Virtuális Bolyai Egyetem keretében. A február 25-én, kedden du. 6 órától az egyetem központi épületében nagyszámú hallgatóság előtt megtartott előadáson az értelmesség keresésének olykor boldogító, olykor kínzó érzésével foglalkozhatott a hallgatóság az előadó jóvoltából. „Az értelmetlenség-érzés, ha nem is gyakori, ám ismert és kellemetlen, hívatlan vendég a háznál. Kidobható, vagy tűrjem el a jelenlétét, amíg magától távozik?” – tette fel Vik János a provokáló kérdést. Így summázta az erre vonatkozó, sokakban felmerülő kételyeket: „Időnként ott állok tehát az élet értelmére irányuló kérdéssel szemben, s megkísért az egzisztenciális frusztráció bénító állapota. Vajon képes boldogító védelmet nyújtani számomra a műveltség?” Ezt a problémát járta körül előadásában, a műveltséget a felhalmozott tudás és megszerzett tapasztalatok együtteseként határozva meg. Válasza a katolikus teológia pozitív és optimista szemléletét sugallta: „Igen, képes! Akkor, ha az nemcsak emlékezni tudás, s nem is csak információim rendszerezett halmaza, hanem kritikus értelmezési háló, melynek segítségével mögéje látok annak, amiben vagyok.” E válasz megfogalmazásához a Viktor Frankl nevével fémjelzett gondolkodási irány és pszichoanalitikus iskola tanítása felhasználásával jutott el, s ugyanakkor a biológiai determinizmus helyett egy háromdimenziós emberképet is felvázolt: az embert a test, lélek és szellem hármasa által meghatározott, öntranszcendenciára, szeretetre képes lényként határozva meg.

Panoráma

A Gyulafehérvári Főegyházmegye területén dolgozó Máltai Segélyszolgálatok vezetői és küldöttei találkoztak március elsején a Brassói Belvárosi Plébánián. A jelen levő sepsiszentgyörgyi, marosvásár­helyi, kolozsvári, balázs­fal­vi, nagyenyedi, mikó­új­falusi, a nemrég újraalakult és a vendéglátó brassói, valamint a most alakulófélben levő baróti fiókszervezetek képviselői a szeretetszolgálat során megtapasztalt sikerekről és kudarcokról beszéltek. A kétévente szervezett találkozót gróf Mikes Zsigmond máltai lovag és Ugron Béla, a Magyar Máltai Lovagrend magyarországi vezetője is megtisztelte jelenlétével.

Panoráma

Ezzel a címmel szervezte meg február 22-én az egyház társadalmi tanításáról szóló idei tanulmányi napját Csíksomlyón a budapesti Márton Áron Társaság és Hargita megye Tanácsa. A tizenkettedik tanulmányi nap előadásai iránt érdeklődők a szülőföldön maradás jelentőségéről és lehetőségeiről is hallgathattak előadásokat.

Panoráma

Énekeljenek, táncoljanak, mulassanak, űzzék el a gonosz szellemeket Csíkszentgyörgy községből, a Fiság mentéről, az Akókapun túlra. Erre kérte György József, Csíkszentgyörgy polgármestere a Hargita megyei Kulturális Központ szervezte farsangtemetés résztvevőit. Március elsején tizenhárom Hargita megyei hagyományőrző csoport több mint hatszáz tagja gyűlt össze a községben, hogy mókázásával és maskaráival elűzzék a telet a térségből.

Panoráma

A Kolozs-dobokai főesperesség kerületébe tartozó diákok március 1-jén, szombaton mérték össze tudásukat a Báthory István Elméleti Líceumban. A diákok reggel kilenc órára gyűltek össze a Báthory Líceum kápolnájában egy közös imára. Az ima előtt Kádár István plébános biztató szavait hallgatták meg a jelenlevők. A versenyen a Bárhory István Elméleti Líceum, a Brassai Sámuel Elméleti Líceum, a János Zsigmond Unitárius Kollégium, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum, a Sigismund Toduţa Zenelíceum, az Octavian Goga Általános Iskola és az Onisifor Ghibu Elméleti Líceum VII–XII. osztályos diákjai vettek részt.

Panoráma

Téli találkozójukat tartották az egyházmegyei ifjúsági csoportvezetők az erdődhegyi Helga Winter Közösségi Házban februárban. A 14–16. között zajlott rendezvényen az önátadás éve, az ehhez kapcsolódó segédanyag által megvalósuló hitmélyítő találkozók, az újdonságnak számító programok voltak a középpontban. Így együtt végezték el a segédanyag második témájának elmélkedéseit és gyakorlatait, imádkoztak, szentmisén vettek részt, de sokat játszottak is. A legszentebb áldozat bemutatásának prédikációjában Vass Loránd ifjúsági és ministránslelkész az evangéliumból és az elmélkedésekből merítve a kimondott szavak fontosságát emelte a fiatalok elé, emlékeztetve őket, hogy a szavaknak súlyuk van, szeretni, ápolni, de bántani is lehet velük. A visszajelzések alapján a csoportvezetők a jól megválasztott szavakat, a kommunikációt, a beszélgetéseket valóban fontosnak érzik, ezt nevezték meg ugyanis a találkozó egyik legüdítőbb elemének: a csoportbeszélgetések az életről szóltak, a témák a félelmeiket, kihívásaikat is feldolgozták. Örültek ugyanakkor az együtt töltött időnek, az évek során ugyanis bár folyamatosan frissülő, de igazi közösség jött létre a különböző plébániák ifjúsági csoportvezetőinek alkotásában.

Útjelző

Felszínesség és mélység. Mi jobban szeretjük a felszínt, s ugyanakkor félünk a mélységtől. A felszín a csavargásnak, a turizmusnak, a „vallásturizmusnak” a színtere. A mélység a találkozásé… Szívesebben csavargunk, mint hogy otthon legyünk.

Nagy udvariatlanság az, amikor az illető elmegy hazulról, különösen akkor, amikor érkezik hozzá valaki. Mindez úgy néz ki, mintha az érkező vendéget lenézné. Mivel nem fogadják, a vendég máshol néz szállás után, s a gondatlan ember egymaga marad.

Útjelző

Mária iskolája 74.

P. Gabriele di S. M. Maddalena OCD az igazi istenszeretet jellemzőjét és a Szűzanyával való kapcsolatát a következőképpen értelmezi, tárja elénk: „… az ember nem zárja magába, hanem kitárulva szétárasztja maga körül az isteni ajándék gazdagságát. Ez a magatartás jellemzi Mária szeretetét is: egészen lefoglalja az Istene iránti szeretet, egészen el van merülve a benne és körülötte magvalósuló isteni misztérium szerető szemlélésében. Ez az összeszedettsége azonban egyáltalán nem akadályozza abban, hogy kincseiben másokat is részesítsen. Az Evangélium is rámutat erre a magatartására.” (P. Gabriele di S. M. Maddalena: Benső végtelen. Szent István Társulat, Budapest 2006, 392.)

Pitypang

Lendl Adolf

Arad megyében, egy kevéssé ismert településén, Orczifalván született 1862-ben. Lendl György Temes megyei tiszti főorvos fia. Német családból származik, Temesváron végezte a reáliskolát, itt tanulta meg a magyar nyelvet. A tanári diplomát Budapesten szerezte. Tanársegéd lett, majd érdeklődésének megfelelően az állattani tanszékre került. 1884-ben magántanár lett, majd 1894-ben magánosította magát: állatpreparációs és tanszerkészítő vállalatot alapít. 1884–85-ben, egy évig önkéntes és tiszthelyettes, 1885–1886-ban műegyetemi asszisztens Budapesten, 1886–1889 között pedig az állattani tanszéken dolgozik. 1888-tól műegyetemi magántanár az állattani szakban, 1889–90-ben helyettes tanár. Szakterülete a pókok voltak, több dolgozatában számolt be kutatásainak eredményéről. Munkásságának elismeréseként 1917-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Három jelentősebb külföldi tanulmányúton vett részt. Az első jelentősebb útja északra vezetett 1887-ben a neves Herman Ottóval. Norvégiában madártani kutatásokat végzett.

Hírek, hirdetések

Az év embere gála Petrozsényban

Minden évben megszervezik Petrozsényban Az év embere gálát. Ekkor különböző területekről díjaznak embereket: a politika, a sajtó, a művészet képviselőit, az egyházi és/vagy szociális szférában kiemelkedő teljesítményt nyújtókat és a Zsil völgyét segítők tevékenységét. Február 20-án a petrozsényi polgármesteri hivatal márványtermében ünnepélyes gála keretében többek között Szász János petrozsényi plébános kapta az idén az Exlusiv Media Group sajtószervezet díját a Zsil völgyét promováló, valamint spirituális és szociális jellegű tevékenységéért. (Zsil)